Sorra állítják vissza a határellenőrzést a migrációs nyomás miatt Európa belsejében. Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban először arról beszélt, hogy "dominóhelyzettel" állunk-e szemben.
"Tavaly egyszer már láttuk ezt. A schengeni övezeten belül lehetőség van hat hónapra megalapozott indokkal ideiglenes határőrizetet bevezetni, ez a határidő lejártát követően meg is hosszabbítható. Ausztria ezt 2015 óta folyamatosan alkalmazza Szlovéniával és Magyarországgal szemben, sőt az új szlovén elnök belengette, hogy a kérdés miatt az Európai Bizottsághoz fordulhatnak. Ausztriával szemben pedig Németország alkalmazza ezt jelenleg is. Minket ez annyiban érint, hogy Szlovákia is bevezeti ezt a határellenőrzést,
valóban beszélhetünk dominóhatásról,
de a nagy migrációs nyomás közepette nem is kell ezen csodálkoznunk most" – részletezte.
A határellenőrzés szerint akkor szűnhet meg, ha "esnek a számok". Uniós jogot egyébként nem sért, korábban sem volt konfliktus az Európai Bíróság plénuma előtt, hogy melyik ország él ezzel a lehetőséggel és melyik nem, senki nem perelt senkit, legitim eszköz a határellenőrzés.
"A problémát nem a határellenőrzés szokta okozni, sokkal inkább a menekültek szétosztása vagy migránsügy szabályozása" – mondta Vargha Márk.
Az uniós tagállamok nagykövetei minősített többséggel – Magyarország és Lengyelország ellenszavazata mellett – fogadták el a migrációs válság kezelésének új szabályait. Ezzel egy új rendszer érkezhet.
"Attól tartok, hogy kompromisszum született, nem pedig megoldás. Ez hamarosan ki fog derülni, abszolút nem vagyok derűlátó. Magyarország és Lengyelország valóban vétózta a teljes paktumot. Egy nagyon komplex csomagról beszélünk az ujjlenyomatoktól kezdve bizonyos kvótáig, de
a problémás rész csak két-három rendelet,
ami kiverte a biztosítékot a két országnál. Amiről most szó van, az egy Olaszország és Németország között hirtelen fellángolt vita miatt halasztott folyamat, ami megakadt" – ecsetelte Vargha Márk.
Egy sok száz oldalas dokumentum körüli vitáról van szó, amely dokumentumnak akár a címsoraiban sincs egyetértés, és akkor ott van még számos táblázat, megannyi adattal, amelyeket mind át kell nézni, a végén pedig az összes rendelet mellett egyetértés kell, hogy kialakuljon.
"Csak egy része, a vészhelyzet körül támadt vita az, amit szerdán végül sikerült elsimítani Németország és Olaszország között. Most már megy a maga útján az egész, február végéig kell elfogadni, mert következnek az EP-választások" – taglalta az időrendet Vargha Márk.
Közben Tunézia elutasította a migrációs válság kezelésére felajánlott pénzügyi támogatást, mert szerinte az sérti a három hónappal ezelőtti EU–Tunézia-megállapodást. A kutató szerint ezen sem kell nagyon meglepődni.
"További tárgyalások szükségesek, van ennek egy politikai üzenete Európa felé. Tunézia egy olyan erős partnernek próbál mutatkozni, akire figyelni kell, akit nem lehet megkerülni. Mit lehet csinálni? Tárgyalni, tárgyalni és tárgyalni. Az biztos, hogy nem lehet felsőbb pozícióból, érdemben meg kell állapodni a három afrikai országgal (Tunézia, Egyiptom, Marokkó), hogy a 2023-ban robbant migrációs áramlatot meg lehessen állítani. 2016 óta nem látott számok vannak a közép-mediterrán térségben, csak Szicíliába az elmúlt hétvégéig közel 120 ezren érkeztek, tehát nem lehet nagyon finnyáskodni; amit az európai baloldal egyes politikusai finnyáskodva kifogásoltak, hogy ekkora összegeket nem lehet egy diktátornak odaadni, ez biztos, hogy nem visz előre" – zárta gondolatait.