Annak, hogy Belgrád katonai erőt vessen be Koszovóval szemben, esetleg szerb csapatok vonuljanak be Koszovóba, nincs realitása, ugyanis egy ilyen szcenárióban a NATO-val néznének szembe – fogalmazott az InfoRádióban Németh Ferenc, hozzátéve: Szerbia sem politikailag, sem katonailag, sem gazdaságilag nem engedheti meg magának, hogy háborúba sodródjon. „Nem elsősorban a koszovói hadsereggel, hanem kvázi annak szerepét betöltő NATO-erőkkel, vagyis az Észak-atlanti Szövetség parancsnoksága alatt működő békefenntartókkal" – mondta.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint a szeptember 24-i események – amikor Észak-Koszovóban lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között –, illetve az utóbbi napok történései – a szerb hadserege jelentős része a koszovói–szerb határ közelében állomásozik – a helyi szerbek, illetve helyi koszovói albánok biztonságérzetét jelentősen lecsökkentette, és „vészjósló hullámokat” küldtek az egész nemzetközi közösségnek, elsősorban az EU és az Egyesült Államok számára. Magyarán, hogy Szerbia és Koszovó nem tudja garantálni a stabilitást, a békét és a biztonságot a Nyugat-Balkánon – magyarázta.
Mindenesetre a szerb védelmi miniszer minap úgy fogalmazott, hogy Koszovóban nyomást gyakorolnak a szerbekre, és el akarják üldözni őket a szülőföldjükről. Németh Ferenc szerint ez nem valós alapokon nyugvó megállapítás; szerinte sem vitás, hogy az Észak-Koszovóban élő szerbek szép lassan elvándorolnak, de ennek hátterében nem politikai, hanem inkább gazdasági okokat lát. „A munkanélküliség miatt döntenek inkább úgy, hogy a jobb megélhetés érdekében Koszóvón és Szerbián kívül keresnek új lakóhelyet” – fogalmazott a kutató, nem kizárva annak lehetőségét sem, hogy a már említett események hatására mind a koszovói szerbek, mind pedig a koszovói albánok is dönthetnek úgy, hogy a saját biztonságuk érdekében távoznak erről a területről.
Németh Ferenc szerint Aleksandar Vucic hétvégi nyilatkozata alapján nincs kétség afelől, hogy a szerb elnök számára a "vörös vonal" Koszóvó függetlenségének elismerése, illetve az hogy Koszóvó az ENSZ tagja legyen. Ez két olyan aspektus, amit a jelenlegi belgrádi vezetés nem hajlandó biztosítani. Németh Ferenc ugyanakkor a jelenlegi konfliktusra terhelt helyzet kezdetét nem 2008-ra, Koszóvó függetlenségének egyoldalú kinyilvánításának időpontjára datálja, hanem inkább 2015-16-ra, ekkortól váltak „már-már epizodikusan visszatérővé a különféle válságjelenetek”, időről időre megszakadnak a Belgrád–Pristina dialógusok, amik már nem arról szólnak, hogy a felek próbálják normalizálni a kapcsolatukat, hanem arról, hogy a válságjeleneteket próbálják deeszkalálni, de ez a folyamat sem sikerül. Sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok közbenjárásával – tette hozzá a Magyar Külügyi Intézet kutatója.