A kormányinfón elhangzott tájékoztatás szerint ez 1 millió 867 ezer (főleg szállításban, kereskedelemben, illetve kkv-knál dolgozó) alkalmazottat érint.
Jelenleg mintegy másfél millió munkavállaló kap minimálbért Romániában, amelyből - az adók és járulékok visszatartása után - körülbelül 1900 lej (mintegy 150 ezer forint) nettót kap kézhez.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a kormányülés elején bejelentette, hogy - bár a csütörtöki ülés napirendjén szerepelt - elhalasztják a döntést az építőipari, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók minimálbérének megemeléséről, mivel kiderült, hogy a tervezett 500 lejes - a jelenlegi 4000 lejről 4500 lejre történő - emelés nem tudja fedezni azt a nettó bérveszteséget, amelyet a kormány kedden parlament elé terjesztett deficitcsökkentő tervezetének hatályba lépése okoz majd ezekben az ágazatokban.
A kormányfő azt mondta: mindenképpen tartani akarja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy a nettó minimálbér senkinél sem csökkenhet a költségvetési korrekciók bevezetése nyomán, ezért a sürgősségi rendelet tervezetét az érintett szaktárcák módosítani fogják.
Az építőiparban, mezőgazdaságban vagy élelmiszeriparban a 4000 lejes bruttó ágazati minimálbérrel alkalmazott dolgozók nettó bére eddig mintegy 3150 lej volt, de a deficitcsökkentő törvény hatályba lépése esetén a 4500 lejes bruttóból is csak 2925 lejt kapnának kézhez, a jogszabály ugyanis megszüntetné a bruttó bér tíz százalékát kitevő egészségbiztosítási járulék befizetése alóli mentességet ezekben az ágazatokban. Adómentességük is csak az alacsonyabb jövedelmeknél marad meg: tízezer lej feletti bruttó bérek fölött nekik (és a most még szintén adómentességet élvező programózóknak is) fizetniük kell majd a tízszázalékos jövedelemadót.
A román média a pénzügyminiszter bejelentésére, illetve saját, bérszámfejtő szoftverekkel végzett számításaira alapozva arra a következtetésre jutott, hogy a minimálbér emelésével is a költségvetési hiányt próbálja csökkenteni a kormány, ugyanis a munkáltatókkal megfizetett 300 lejes béremelésnek szerintük csak egyharmadát kapja majd meg az érintett több mint másfélmillió alkalmazott, kétharmada pedig adók és járulékok formájában az államháztartáshoz kerül.