A helyszínül választott űrrepülőtér szimbolikus jelentéssel bír, miután az ilyen létesítmények jellemzően az adott országok legjobban őrzött és legfejlettebb technológiákkal rendelkező komplexumai – mutatott rá Csoma Mózes. A korábbi szöuli nagykövet meglátása szerint a mostani találkozó egy hosszabb folyamat része, amelynek alakításában nagy szerepe lehet a phenjani orosz nagykövetségnek, illeve vezetőjének, Alekszandr Macegorának – aki remek pozíciókat épített ki az észak-koreai vezetésnél az elmúlt 5-6 év során –, valamint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter korábbi látogatásának is. (Az orosz tárcavezető a koreai háború „lezárása”, a fegyverszünet 70. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozatra látogatott el Phenjaba még július végén.)
Bár nem vitás, hogy az oroszoknak szükségük van Észak-Korea hadiipari kapacitásaira, továbbá, hogy demonstrálni tudják a külvilág számára, hogy nem maradtak teljesen egyedül a nemzetközi porondon és számíthatnak olyan típusú rezsimekre is, mint az észak-koreai vagy a szíriai,
a helyzet nagy-nagy nyertese mégis Phenjan
– mondta a szakértő. Emlékeztetett: Észak-Korea 2017-ben még komoly büntetőintézkedésekkel nézett szembe, ám köszönhetően az orosz–észak-koreai kapcsolatok fejlődésének, úgy tűnik, a szankciók egy része „virtuálissá fog változni”.
Észak-Koreának elsősorban a rakétaipar területén lehet szüksége az orosz fejlett technológiára, hiszen a kommunista állam az elmúlt hónapok során két alkalommal is próbált felbocsátani műholdakat, de ezek a kísérletek nem bizonyultak sikeresnek. (Ilyen szempontból megintcsak szimbolikus az űrrepülőtér mint helyszín.) Emellett Észak-Korea bejelentette pár héttel ezelőtt, hogy nukreális meghajtású tengeralattjárót kíván építeni, amihez szintúgy orosz technológiai transzferre lesz szükség – mondta Csoma Mózes.
Az NKE tudományos főmunkatársa számára a legaggasztóbb, hogy ez a „nagy barátkozás” Oroszország és Észak-Korea között
oda vezethet, hogy Moszkva hajlandó lesz elismerni Phenjan atomhatalmi státuszát.