Mint az Infostart is beszámolt róla, katonai puccs történt Gabonban, kevéssel az országban tartott választások után.
Besenyő János, az Óbudai Egyetem Afrika Kutatóintézetének vezetője az InfoRádióban leszögezte: már most ki kell jelenteni, Gabon nem veszélyeztetett az iszlám terrorizmus, illetve dzsihadista csoportok által.
"Alapvetően stabil államról beszélünk,
amely nyersanyagkincsekben, kőolajban, mangánban igen gazdag, a lakosság mégis mélyszegénységben él; a Bongo család telepedett rá az országra, amely saját tulajdonaként tekint rá" - vázolta a helyzetet Besenyő János.
Ezek után puccsolta meg hadsereg a vezetést a választások "eredményére" reagálva, Bongo elnököt ugyanis azzal vádolják - most már a harmadik alkalommal -, hogy megint csalással győzött, illetve úgy befolyásolta a választásokat, hogy annak az eredményei neki kedvezzenek.
"Tehát nem biztonsági okokból történt a puccs, mint a többi nyugat-afrikai államban, ahol a biztonság hiányára, illetve a terrorista szervezetek tevékenységére vezették vissza a puccsokat, hanem a választások tisztátlansága miatt."
A kutatóintézeti vezető számára úgy tűnik,
a hatalomátvételnek van társadalmi támogatottsága,
néhány elszórt lövöldözéstől eltekintve ugyanis a hadsereg, a csendőrség, a fegyveres testületek és a titkosszolgálatok "egyértelműen a puccsot támogatták".
"2,3 milliós lakosú országról beszélünk, ahol durván 6000 fős a hadsereg, illetve a csendőrség létszáma, úgy tűnik, hogy a fegyveres erők teljes létszámban támogatták az eseményeket" - ecsetelte.
A lakosság egy jelentős része pedig ünnepelte a puccsistákat, az utcán táncoltak, énekeltek, "veregették a katonák vállát".
Mint hozzátette, sokáig nem tudták, hogy az elnök hol van, végül is megjelent a világhálón egy rövid felvétel Bongo elnökről, aki arra kérte a lakosságot, hogy "csináljanak zajt", illetve felszólított minden jóakarót, barátot, ismerőst, hogy lépjenek fel a puccsisták ellen, de "mindezidáig semmi ilyesmi nem történt".
Az új "felállásban" többeket le is tartóztattak, mások mellett az elnök egyik fiát is. A vádak között hazaárulás, a közpénzek elsikkasztása, okirat-hamisítás, korrupció, drogkereskedelem is szerepel, ezek megalapozottságáról Besenyő János elmondta, a hírek alapján van benne igazság.
"Azt azért ne felejtsük, hogy a puccsot vezető Brice Oligui Nguema tábornok maga is az elnök rokona, ahogy a puccsisták között is több elnöki rokon található, benne vannak a családi szálak is ebben. Reméljük, hogy tényleg odaadják a hatalmat a polgári vezetés kezébe, és tiszta választásokat tartanak.
Egy biztos, hogy el kívánják számoltatni az előző vezetést, amely több mint 56 éve uralkodott az országban"
- húzta alá.
Közben a puccsot több ország elítélte, köztük az Egyesült Államok, Kanada és Franciaország is.
"Németország is elítélte, de Németország volt az egyetlen, amely kimondta, a választások tisztasága kétséges volt, de ettől függetlenül a puccs nem megoldás" - említette.
Kiemelte még, hogy Gabon leginkább Franciaországnak megbízható szövetségese a régióban, nem voltak franciaellenes hangok sem, habár
a francia nyelvű sajtó választásokról való tudósításait letiltotta a gaboni kormányzat, és az internetet is leállították szerdáig.
"Franciaország komoly gazdasági érdekeltségekkel - mangánbányával, olajkutakkal - rendelkezik itt, ennek ellenére Emmanuel Macron elnök megfogalmazta: Franciaország nem kívánja a gyarmatosító politikát folytatni Afrikában, azt teljes egészében át akarja alakítani, nagyobb teret hagyva a frankofón afrikai országoknak."
Szerinte katonai beavatkozás sem várható, az ECOWAS - nyugat-afrikai országok gazdasági közössége - sem ígért ilyesmit, ráadásul 15 ECOWAS-ország közül már 5-ben történt puccs, ezeket fel is függesztették, "érdekes lenne hát egyszerre katonai beavatkozást látni Nigerben és Gabonban".
"Nagyon úgy tűnik, hogy a lakosság is támogat egy hatalomváltást, de az tény, hogy nem demokratikus, hogy katonai beavatkozással oldják meg a problémákat" - zárta szavait Besenyő János, az Óbudai Egyetem Afrika Kutatóintézetének vezetője.