A Bledi Stratégiai Fórum mintegy 17 éves múltra tekint vissza Szlovéniában, ahol meghatározó személyiségek – állam- és kormányfők, miniszterek, diplomaták, a magánszektor, a gazdasági és civil szféra, valamint a tudományos élet képviselői – gyűlnek össze évről évre. Az idei alkalommal 32 panelben több mint 200 felszólaló vitatja meg a Szolidaritás a globális biztonságért című rendezvényhez kapcsolódó témákat, köztük geopolitikai és kiberbiztonsági, fenntarthatósági vagy épp a nyugat-balkáni országok unióhoz történő csatlakozásával kapcsolatos kérdéseket – ismertette Gát Ákos Bence.
A bledi fórumot hagyományosan Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyitja meg; az ET vezetője hétfői beszédében – az Európai Unió nyugat-balkáni és keleti bővítésével kapcsolatban – arról beszélt, hogy
2030-ra az EU-nak és a leendő tagállamoknak is készen kellene állniuk.
Az NKE kutatja szerint ehhez szükséges lesz egyfelől politikai akaratra az uniós (és intézményi) vezető részéről, hiszen a bővítéshez minden tagállam egyöntetű támogatása kell, másrészt az intézményi rendszernek is készen kell állnia arra, hogy már harmincon felül lesz a tagállamok száma; változnak a népességi adatok, szavazati arányok, de a Tanács döntéshozatala is – magyarázta a szakértő.
A Danubia Institute külkapcsolati vezetője szerint egy meglehetősen vitás kérdésről van szó, miután egyes tagállamok (például Franciaország) igen szkeptikus volt a bővítéssel kapcsolatban. Emiatt aztán az uniót az utóbbi években egyfajta „bővítési fáradság jellemezte.” A 2004-es közép-kelet-európai bővítési hullám, majd az utána következő néhány csatlakozást követően nem is igen volt közkedvelt a téma.
Tavaly viszont egy érdekes fordulat állt be azzal, hogy Moldova és Ukrajna is hitelen tagjelölti státuszt kapott a nyugat-balkáni országok mellett, amivel egyfajta politikai üzenetet kívántak közvetíteni az európai vezetők, új lendületet adva a bővítés kérdésének – mondta Gát Ákos Bence.
„Az extra lendület ugyanakkor plusz dilemmákkal is járt, hiszen ha a komolyan gondolják az említett államoknak, és kifejezetten a háborúban álló Ukrajnának a csatlakozását, akkor erre az Európai Uniónak tényleg komolyan fel kell készülnie.”
Nem mellesleg miközben Charles Michel Bledben arról beszélt, hogy az EU reformokra szorul, Emmanuel Macron – felvázolva a többsebességes Európa vízióját – egy párizsi eseményen szintén úgy fogalmazott, hogy tapasztalható a bővítési lendületet, de erre csak azután kerülhet sor, ha mély intézményi reformokat vezetnek be az unióban – jegyezte meg Gát Ákos Bence, aki szerint a francia elnök irányvonala számos veszélyt rejt magában, hiszen egy többsebességes EU azt jelentené, hogy a tagállamok nem azonos mértékben integrálódnának. Lenne egy szorosabban együttműködő „mag” és ezek körül pedig egy kevésbé szoros együttműködést megvalósító „halmaz”. „Nem tudjuk, hogy ez hogyan nézne ki, de veszélyekkel járna, ha feladnánk a tagállamok egyenjogúságát, ami most nagyon fontos alapelve az Európai Unióról szóló szerződéseknek.”