A nyugati vezetők többsége Vlagyimir Putyin orosz elnököt és a Kremlt sejti Jevgenyij Prigozsin szerdai likvidálásának hátterében. A Moszkvából Szentpétervárra tartó Embraer Legacy típusú magánrepülőgépen tízen utaztak, a tragédiában mindannyian életüket vesztették, miután a tveri régióban lezuhant a gép. A Wagner csoport Telegram-csatornáján azt írta, hogy kilőtték a repülőgépet.
Bendarzsevszkij Anton úgy fogalmazott az InfoRádióban, hogy minden jel arra mutat,
külső beavatkozás hatására zuhanhatott le a gép.
Mindezt a roncsokról és magáról a tragédiáról készült fotók, videofelvételek, valamint szemtanúk beszámolói is alátámasztják. A felvételek alapján megállapítható, hogy a gép több darabban zuhant le, különvált az egyik szárnyegység és a repülő farokrésze, ami azt jelzi, feltehetően robbanás történt. A körülményeket tekintve lényeges kérdés, hogy volt-e valamilyen robbanószerkezet a gépen vagy légvédelmi rakéta okozta a likvidálást. A felvételeken mindenesetre jól látható, hogy nagy füst gomolygott a levegőben a történtek után. A szakértő kizárta a belső technikai meghibásodás lehetőségét. A külső beavatkozást valószínűsítő vélekedéseket erősíti az is, ahogy a roncsok szétszóródtak.
A szerdai tragédia pontosan két hónappal a Wagner csoport lázadása után történt, amit sokan nem tartanak véletlennek, a gépen pedig több magas rangú vezető is utazott. Erről könnyen értesülhetett bárki, akár Oroszországból is. Egyes szakértők szerint komoly hiba és meggondolatlan lépés volt az, hogy gyakorlatilag a zsoldoscsapat minden fontos vezetője felszállt a repülőre. Prigozsin mellett egy másik rendkívül befolyásos tag, Dmitrij Utkin parancsnok is meghalt a balesetben. Utóbbi részt vett a magánhadsereg megszervezésével kapcsolatos munkákban. Utkin volt a csecsenföldi háborúk veteránja és a Wagner első tábori parancsnoka. Korábbi rádióhívójele után nevezte el a csoportot Wagnernek, tehát egy nagyon fontos szereplő volt. Sok feladat hárult rá, hiszen Prigozsinnak nem volt semmilyen katonai tapasztalata.
Azzal, hogy szerdán a legfontosabb katonai irányítóját és legfőbb politikai vezetőjét is elvesztette a Wagner, Bendarzsevszkij Anton szerint kérdésessé vált a csoport jövője. A lehetőségeik már a júniusi puccskísérlet után is erősen korlátozottabbá váltak, hiszen nyáron elkezdték felszámolni a magánhadsereg toborzóirodáit egész Oroszországban. Az elemző emlékeztetett, hogy ugyanakkor fennmaradt még a lehetőségük arra, hogy az afrikai és fehérorosz érdekeltségeiket esetlegesen megtarthassák. Eddig ez volt a helyzet, de azzal, hogy a két legfontosabb vezetőjük már nem él, Bendarzsevszkij Anton szerint már nem kérdés, hogy fennmarad-e a csoport. Úgy véli, hogy inkább nem.
Prigozsinék az elmúlt időszakban Maliban tartózkodtak, ahol az afrikai kapcsolataikat, tevékenységeiket próbálták erősíteni a sikertelen lázadás után. A szakértő úgy véli, nem akarták hagyni, hogy kiszorítsák őket a fekete kontinensről és
azért kelhetett útra Oroszország felé Prigozsin és Utkin, hogy érvényesítsék akaratukat, feltehetően tárgyalni szerettek volna.
Novák Katalin Kijevben
A magyar köztársasági elnök közben négyszemközti megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel Kijevben. Az ukrán elnök megköszönte, hogy Novák Katalin tiszteletét tette a Krími Platformon is. Mint közölte, „megvitattuk Ukrajna EU- és NATO-integrációját, illetve a kétoldalú kapcsolataink fejlesztésének módjait is.”
Bendarzsevszkij Anton szerint a magyar köztársasági elnök Krími Platformon mondott beszéde teljes mértékben beleillik az Ukrajnát támogató országok narratívájába. Hozzátette: Novák Katalin egyértelműen fogalmazott akkor, amikor kijelentette, Magyarországnak Ukrajna oldalán kell állnia és a megtámadott szomszédos ország „élvezi Magyarország tiszteletét és teljes szolidaritását”. A magyar államfő arról is beszélt, hogy Oroszország ki nem provokált agressziója elítélendő. „Ukrajna szuverenitása és területi integritása megkérdőjelezhetetlen. Ukrajnának joga van azt mondani: ahol a háború kezdődött, a Krímben, ott is kell véget érnie – a Krím felszabadításával” – fogalmazott a köztársasági elnök.
A szakértő azt mondta, Novák Katalin ezzel egyértelműen kifejezte, hogy nemcsak az oroszok által 2022 februárja után megszállt területek visszaszerzésében támogatja az ukrán vezetést, hanem a korábban elveszített országrészek visszacsatolását illetően is jogosnak véli az álláspontjukat.
„Ezek nagyon jó lépések voltak a magyar vezetés részéről arra, hogy közeledjünk Ukrajnához és kiépítsük azokat a kétoldalú csatornákat, amelyek a kapcsolatok rendezéséhez szükségesek”
– mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton.
Novák Katalin és Volodimir Zelenszkij ötpontos megállapodást kötöttek Kijevben. Az elemző ezek közül kiemelte azt, hogy létrejön egy közvetlen elnöki kommunikációs csatorna, valamint azt is, hogy a felek megpróbálják rendezni a magyar kisebbségek helyzetét Kárpátalján.
Bár nem tettek semmilyen hivatalos bejelentést arra vonatkozóan, hogy eltörlik a Kárpátalján élő magyarokra nézve hátrányos oktatási- és nyelvtörvényt, Bendarzsevszkij Anton szerint mégis történt előrelépés a felek közötti kommunikációban, és ezek után
megnyílhat az út egy Volodimir Zelenszkij–Orbán Viktor találkozóhoz.
Azon a megbeszélésen pedig akár konkrét egyezségek is születhetnek.