A rigai NATO-csúcson, 2006-ban állapodtak meg a tagországok abban, hogy legkésőbb 2024-ig a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékáig növelik katonai kiadásikat. Az idén júliusi vilniusi NATO-csúcson mindezt határozottan megerősítették. Több tagország, köztük Magyarország egy korábbi szövetségi jelentés szerint jól áll a vállalás teljesítésében, míg a legfejlettebb gazdasággal rendelkező országok közül Franciaország, Olaszország és nem utolsósorban Németország igencsak hátul kullog. Egy friss német költségvetési döntés nem a gyors felzárkózást valószínűsíti.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja csak erősítette a vállalásban foglaltak teljesítésének szükségességét. Ennek ellenére az említett brüsszeli jelentés szerint egyelőre hét olyan tagállam van, amely már elérte a 2 százalékos küszöböt, mégpedig Görögország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Litvánia, Észtország, Lettország és Lengyelország. Szakértők szerint Magyarország ugyancsak a küszöb közelében, a legjobban teljesítők között van.
Az év eleje óta hivatalban lévő Boris Pistorius német védelmi miniszter az elmúlt hónapokban többször is határozott ígéretet tett arra, hogy országa határidőre teljesíti a vállalást. Korábban szó volt arról is, hogy a kormány a költségvetési finanszírozási törvényben kötelező jelleggel mondja ki, hogy a gazdasági teljesítmény legalább két százalékát kell évente védelmi célokra fordítani.
Mindez több német médium egybehangzó, kormánytisztviselőkre hivatkozó jelentése szerint szerepelt is a vonatkozó törvény tervezetében.
Ez a "passzus" azonban hirtelen – egyelőre minden hivatalos magyarázat nélkül – kikerült a tervezetből.
Mindez – mint arról az ARD közszolgálati televízió tudósított – azt jelenti, hogy marad a korábbi megfogalmazás. Ez csupán arról szól, hogy a NATO-kötelezettségvállalás "többéves átlagban" öt év alatt is teljesíthető.
Az ARD emlékeztetett arra, hogy Olaf Scholz kancellár a Bndestagban korábban a védelmi kiadásokat illetően "fordulópontot" hirdetett. A kormány vezetője akkor hangsúlyozta, hogy Németország a jövőben a bruttó hazai termék 2 százalékát évente a védelem erősítésének szenteli. Utoljára közvetlenül a júliusi vilniusi NATO-csúcs előtt bizonygatta, hogy ennek a vállalásnak teljesülnie kell.
Az érvényben lévő nemzetbiztonsági stratégia ugyanakkor azt szögezi le, hogy ezt a célt "többéves átlagban" öt év alatt kell teljesíteni. Maga Scholz is nyitva hagyott egy "hátsó ajtót" arra az esetre, ha a kétszázalékos teljesítés nem sikerülne minden évben.
Ugyancsak az ARD ezzel kapcsolatban idézte a kancellár egy korábbi nyilatkozatát. Ebben Scholz nem zárta ki annak eshetőségét, hogy egy adott évben az előirányzottnál többet költhetnek bizonyos megrendelések miatt. A kancellár szerint ez azonban "kiegyenlítődhet".
A hirtelen költségvetési módosításra akkor derült fény, amikor ismertté vált hogy az izraeli védelmi minisztérium az ország történelmének legnagyobb, 3,5 milliárd dolláros fegyverüzletét kötötte meg a német védelmi minisztériummal. Eszerint Izrael Arrow 3 nevű légvédelmi rendszereket ad el Németországnak