Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Erős üzenet: Moszkva közvetlen háborút kockáztat a NATO-val

Infostart
2023. augusztus 17. 11:00
James Stavridis, a NATO korábbi európai főparancsnoka szerint a NATO nem fog minden fegyvert és pénzt biztosítani Ukrajnának csak azért, hogy aztán végignézze, ahogy Oroszország egy illegális blokáddal megfojtja az ukránok gazdaságát.

A Magyar Nemzet a Politico összeállítása alapján arról ír, hogy a NATO egyik volt európai főparancsnoka, James Stavridis a NATO flottájának a fekete-tengeri bevetése mellett érvelő nyilatkozatot tett.

„Moszkva közvetlen háborút kockáztat a NATO-val azzal, hogy nemzetközi vizeken is tartóztat fel hajókat, és gazdaságilag is próbál nyomást helyezni Ukrajnára” – fogalmazott a Politico brüsszeli hírportálnak James Stavridis, a NATO korábbi európai főparancsnoka. Mint hozzátette: az olyan tengeri eszkalációk, mint a vasárnap elfoglalt török hajó esete, arra kényszeríthetik Kijev partnereit, hogy beavatkozzanak azért, hogy megakadályozzák az ukrán gazdaság megbénítását.

A nyilatkozat előzményeként kedden az orosz védelmi minisztérium fekete tengeri flottája figyelmeztető lövésekkel tartóztatta fel a Sukru Okan nevű, palaui zászló alatt közlekedő teherhajót, amelyet az ukrán külügyminiszter törökként azonosított. Az eset a Fekete-tenger délnyugati részén, a török partok közelében történt.

Stavridis szerint az oroszoknak a hajórakományokat ellenőrző eljárása a kalózkodással egyenértékű.

„Ha Oroszország elkezdi lefoglalni a hajókat, vagy megpróbálja elriasztani őket, akkor valószínűnek tartom, hogy a NATO a hajózás humanitárius folyosójának támogatásával fog válaszolni” – fogalmazott a szövetség korábbi európai főparancsnoka. Szerinte a politikai és katonai szövetség megvédhetné az ukrajnai Odessza kikötőjébe és onnan induló hajókat a NATO harci repülőgépeivel vagy hadihajóival kísérve.

Mint ismeretes, a Fekete-tengeren a múlt hónapban nőtt meg újra drámaian a feszültség, miután Oroszország nem hosszabbította meg az ENSZ gabonaegyezményét, amely lehetővé tette Kijev – és Moszkva számára – a gabonatermékei eljuttatását a világpiacokra, ezzel alacsonyabban tartva az árakat és segítve afrikai és ázsiai országok élelmezését.

A Kreml az egyezmény lejártát követően röviddel arra figyelmeztetett, hogy az ukrán kikötőkbe tartó hajókat katonai célpontoknak is tekintheti. Sőt, egyes jelentések szerint mintegy hatvanezer tonna élelmiszert semmisített meg az ukrán gabonaraktárakat ért támadásaival. De olyan Duna-menti ukrán kikötőkbe is indított rakétatámadásokat, amelyek NATO-tagállam közelében vannak.

Kijev „háborús kockázatú területté” nyilvánította az orosz fekete-tengeri kikötők körüli vizeket, sőt egy orosz tartályhajó ellen dróntámadást is intézett.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban ígéretet tett arra, hogy a szövetség „fokozza a megfigyelést és a felderítést a Fekete-tenger térségében, többek között tengeri járőröző repülőgépekkel és drónokkal”.

Stavridis szerint ez a Fekete-tengerrel határos NATO-tagok (Törökország, Románia és Bulgária) támogatását jelenti, annak érdekében, hogy az orosz tengeri flotta ne kerüljön katonai túlsúlyba a térségben.