Az emberi jogok nemzetközi védelmével vannak összefüggésben az egyre gyakrabban tapasztalt nyilvános Korán-égetések. Léteznek olyan nemzetközi szerződések, amelyek emberi jogi kérdésekről szólnak, és amelyeknek sok más ország mellett Svédország és Dánia is a részese. Ezek közül most a gyülekezéshez, és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog határairól van szó.
"Ezek a jogok ütköznek mások jogaival, mások méltóságával. Az az érdekes, hogy Svédországban és Dániában a véleménynyilvánítás szabadságát és a gyülekezés szabadságát a lehető legtágabban értelmezik, és emiatt alakultak ki ezek a helyzetek. Ugyanakkor a nemzetközi jog szabályai alapján lenne lehetőség arra, hogy a fenti jogokat korlátozzák – például az állambiztonság, a nemzetbiztonság, a közrend, a közerkölcs vagy mások jogainak védelme érdekében. Vagyis megtilthatók lehetnének a Korán-égetések" – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban.
A dán kormányfő közben azt nyilatkozta: a helyzet feloldására születő döntésnek összhangban kell lennie az ország alkotmánya által védett szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal.
"Ez inkább belső jogi probléma, nem pedig nemzetközi jogi kérdés. A nemzetközi jog ugyanis lehetővé tenné ezeket a korlátozásokat, de
Svédországban és Dániában jóval erősebben védik ezeket a jogokat, mint amennyire a nemzetközi jog ezt adott esetben megköveteli"
– hangsúlyozta a szakértő.
Hozzátette: az is látható ugyanakkor, hogy a két országnak külpolitikai, diplomáciai problémákat okoznak ezek a helyzetek. Az Iszlám Együttműködés Szervezete is elítélte már Dániát és Svédországot egy határozatában. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa néhány héttel ezelőtt lényegében kimondta, hogy a Korán-égetések nem tartoznak a véleménynyilvánítás és a gyülekezési szabadság jogai közé.
A szakértő szerint emögött egy ellentét áll, amely lényegében a felvilágosodás talaján álló, nyugati társadalmak emberi jogi felfogása, és a többiek emberi jogi felfogása között húzódik. Ez azt jelenti, hogy az európai és az Észak-amerikai országok zöme az egyén jogait védi az emberi jogokkal, szemben a közösségek jogaival. A világ többi része pedig inkább közösségi jogként határozza meg ezt.
Most a szakértő szerint ki fog derülni, hogy Svédország és Dánia végül meghajol-e majd a realitások előtt, mert ezek a társadalmak átalakulóban vannak, jelentős muszlim közösségük van, emiatt nemzetbiztonsági kérdések is felmerülnek.
A kérdés tehát az, hogy az évszázados, individualista emberi jogi felfogás kitér-e a közösségi emberi jogi felfogás elől.
Nem tudni, hogy Svédország vagy Dánia megváltoztatja-e a véleménynyilvánítás szabadságának határait. Most azt mondják, nem fogják ezt megtenni, de lehetett hallani minap, hogy Dániában már a szabadságjogok szűkebbre szabásán gondolkodnak már bizonyos politikai erők. Svédország sokkal keményebben védi ezeket az emberi jogokat, mint Dánia.
"Ameddig lehet, ezek a társadalmak szerintem küzdeni fognak a szabad véleménynyilvánítás jogáért, de végső soron az lesz a megoldás, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva idővel be fogják tiltani a Korán-égetéseket. Lehet, hogy nem holnap vagy holnapután, de idővel ez lesz a vége ennek a helyzetnek" – zárta gondolatait Tóth Norbert.