"Szenegál nagyon fontos kibocsátó- és tranzitország a Nyugat-mediterrán migrációs útvonalak vonatkozásában, és azt lehet látni, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban több tucat holttesthet sodort a partra az óceán Szenegálnál" – mondta az InfoRádióban Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet kutatója.
A nemzeti jelentések alapján idén 2300-an hagyták el a szenegáli kikötőket és csak 1100-an érték el a Kanári-szigeteket. Ez arra enged következtetni, hogy körülbelül 1000 ember eltűnt vagy megfulladt az óceánban. A kutató szerint azért is van Szenegálnak kiemelt szerepe, mert
a Kanári-szigetektől körülbelül 1300-1600 kilométerre találhatók a kikötők, ami egy hétnyi vízi utat jelent a migránsoknak a spanyol part eléréséig,
úgyhogy Szenegál a Nyugat-afrikai térség meghatározó migrációs kibocsátó országa.
Szenegál a kivándorlás megelőzése érdekében komplex tervet dolgozott ki. Az új, tízéves cselekvési tervben öt nagyobb pillérre osztották azokat a tevékenységeket, amiket a kormány foganatosítani szeretne. Ezek egy része a határigazgatás szigorítására terjed ki, és hogy a rendőri szervek jobban ellenőrizzék a kikötőket, illetve hogy az embercsempész hálózatok felszámolását is szorgalmazzák. Emellett szem előtt tartják az Európai Unióból hazatérő migránsok otthoni integrálását, ahogy az országok közötti információcserét is. Viszont a terv nem foglalkozik a helyi viszonyokkal, például a megélhetéssel, a munkalehetőségekkel, akár a helyiek oktatásával.
A tudósítások szerint nemzetközi pénzügyi forrásokhoz is szeretnének jutni a végrehajtáshoz. Az elnök bejelentette, két nagyobb "donorra" számít: egyrészt a nemzeti büdzsé egy részét szeretné erre, illetve külföldi partnereket is szívesen várnak támogatóként a projekthez.
Próbálják megtartani a fiatalokat
Alternatív megoldásokkal is próbálják a fiatalokat otthon tartani: például figyelemfelhívó kampányokat indítottak körükben, hogy felhívják a figyelmet az illegális vízi átkelés veszélyére, illetve hogy inkább válasszák a legális és biztonságos migrációs útvonalakat. A nemzeti stratégia része az oktatási tréning, a munkahelyteremtés, illetve a gazdasági lehetőségek szélesítése a fiatalok körében, úgyhogy otthon is igyekeznek ezeket a kihívásokat kezelni.
Tóth Klaudia szerint "nagyon pozitív", hogy a cselekvési terv tíz évre előre tervez, és nemcsak az égető problémákat próbálja orvosolni, hanem egy hosszabb távú stratégia. Olyan elemei vannak, ami tényleg otthon tarthatja fiatalokat, ha azt látják, van a saját hazájukban munkalehetőség, meg tudnak élni, és még a családjukat is tudják támogatni, akkor vélhetően kevesebben fogják kockáztatni az életüket a sok napos vízi átkelések során.