Nem valószínű, hogy bárkinek is a megbízásából, hivatalosan tárgyalt volna az amerikai–kínai kapcsolatokról Pekingben Henry Kissinger a kínai védelmi miniszterrel – mondta el Magyarics Tamás, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára az InfoRádióban.
A külpolitikai szakértő szerint nem véletlen, hogy Nixon és Ford elnök Nobel-békedíjas külügyminisztere sem a Biden-, sem pedig a Trump-kormányzattól nem kapott semmilyen megbízatást. A Biden-adminisztráció és Kissinger teljesen más szemlélettel közelít a nemzetközi kapcsolatokhoz. Kissinger még a klasszikus európai diplomáciai hagyományokon nőtt föl, és az úgynevezett erőegyensúly, illetve realista külpolitika híve, míg a Biden-kormányzat liberális megközelítést alkalmaz a nemzetközi kapcsolatokban.
"Ugyanakkor hozzá kell tenni azt, ha Kissinger megszólal, annak még mindig súlya van"
– tette hozzá Magyarics Tamás, és azt is kiemelte, hogy érdekes módon Kissingernek jelen pillanatban nagyobb a respektje Kínában, mint az Egyesült Államokban.
Ez egyértelműen azzal függ össze, hogy az Egyesült Államok és Kína viszonya köztudottan nem Kissinger szája íze szerint alakult az utóbbi években. A volt külügyminiszter úgy gondolja, hogy Kínának és az Egyesült Államoknak nem konfrontatívan kellene egymáshoz viszonyulnia, hanem egy olyan modus vivendit kellene találni, amely mind a két országnak a javára válik és ennek megfelelően a világnak is a javára válik. Kissinger többek között azzal sem ért egyet, hogy az amerikaiak Kínát egyfajta hidegháború 2.0-val megpróbálják elszigetelni, körbekeríteni, úgymond megfékezni az ázsiai országot – mondta az egyetemi tanár.
A külpolitikai szakértő szerint az eddigi információk alapján összességében nem várható, hogy Kissinger titokban megszervezett és megtartott pekingi látogatása érdemben képes lenne befolyásolni a kínai–amerikai kapcsolatokat. A helyzet mostanra ugyanis teljesen megfordult ahhoz képest, mint amit Kissinger még a 70-es években kialakított Kína globális pozicionálására. Akkor az amerikai külpolitika célja az volt, hogy Washington közelebb legyen Pekinghez és Moszkvához, mint Peking és Moszkva egymáshoz. Ezzel szemben a mostani amerikai külpolitika kifejezetten csak egyre közelebb tolja egymáshoz Pekinget és Moszkvát – mondta Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára.