Az afrikai vezetők egy csoportja múlt csütörtökön Lengyelországban, pénteken Ukrajnában, szombaton pedig Oroszországban folytatott megbeszélését a békéről. Tálas Péter szerint a sorrend meghatározó lehetett abban, hogy Moszkvában végül az orosz elnök megszakította a bevezetőjüket, ismertetve a konfliktusra vonatkozó orosz narratívát.
A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy az afrikai vezetők milyen sikerrel tudnak fellépni: vannak, akik egyetértenek a misszióval, tekintettel arra, hogy a fekete kontinenst is nagyban érinti a válság. Számos afrikai ország nagyban függ a gabona, műtrágya és olajos magvak behozatalában Oroszországtól, valamint Ukrajnától. "Momentán számottevő élelmiszerhiánnyal és magas árakkal kénytelenek szembenézni, ezért a békében érdekeltek" – magyarázta a szakértő. Emellett, különösen a dél-afrikai elemzők azon a véleményen vannak, hogy jobb megpróbálni és elbukni, mint elmulasztani egy lehetőséget, mert ezzel Afrikát is felteszik a világpolitikai események porondjára. Megint más vélemények szerint csak egy szimbolikus lépésről van szó, ami valójában felesleges, mert naivitás azt hinni, hogy hat afrikai vezető Ukrajnában és Oroszországban bármit el tud érni.
Tálas Péter szerint Vlagyimir Putyin – akin a háború befejezése végső soron áll – nem igazán volt elragadtatva a delegáció mondanivalójától, így
nagyjából el is dőlt annak a kérdése, hogy mekkora súlyuk is volt az afrikai vezetőknek a békéltetési folyamatban.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója szerint az orosz elnök kompromisszumkészsége a béke kapcsán abban merül ki, hogy ha az elfoglalt területeket megtarthatja és megszüntetik az Oroszország ellen hozott szankciókat, hajlandó befejezni a támadást Ukrajna ellen.
Tálas Péter szerint a békemegállapodás azért sem érdeke Putyinnak, mert a háború elhúzódása miatt, akár jóval alacsonyabb intenzitás mellett is, nem kell otthon válaszokkal szolgálnia arra, hogy mennyibe került, milyen áldozatokkal és eredményekkel járt a „különleges katonai művelet”. Sőt, az orosz elnök utóbbi időkben tett nyilatkozataiból az olvasható ki, hogy még mindig arra vár, az ukránok nyugati támogatásának lendülete alábbhagy, és akkor jön el majd Oroszország ideje.
A szakértő meglátása szerint a másik oldalon Kijevből szintén hiányzik egyelőre a kompromisszumhajlam, mert nagyon erős az ukrán társadalomban az a hit, hogy képesek legyőzni Oroszországot, visszaszervezve a február 24. után elfoglalt területeket, de akár a Krímet is. A „történet harmadik szereplőjét” illetően elmondta: Ukrajna nyugati támogatói hangoztatják ugyan, hogy előbb-utóbb beszélni kell a háború felfüggesztéséről, befejezéséről, mégis rendkívül sok energiát, pénzt és politikai tőkét forgatnak bele Ukrajna támogatásába. Éppen ezért nem valószínű, hogy a számukra elfogadható lenne egy olyan kompromisszum, amit Oroszország a Nyugat legyőzésének állíthatna be.