Ahogy arról az Infostart beszámolt, a szerb belügyminisztérium tájékoztatása szerint a napokban három, állig felfegyverzett koszovói rendőrt fogtak el a szerb–koszovói határtól 1,8 kilométerre, Közép-Szerbiában. A koszovói belügyminisztérium közleménye szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, vagyis nem a koszovói rendőrök hatoltak be Szerbia területére, hanem a szerb rendőrök Koszovó területére. Az eset kapcsán Aleksandar Vucic szerb elnök úgy fogalmazott: Koszovó minden áron háborút akar kirobbantani.
Németh Ferenc szerint egy újabb szerb–koszovói háború veszélye egyelőre nem fenyeget, mindazonáltal olyanra még nem volt precedens, hogy az egyik ország a másik ország rendőri alakulatának tagjait rabolná el, ami nyilván csak mélyíti azt az alapvetően politikai válságot, amivel mindkét ország jelenleg szembenéz. Szakértőként viszont nagyon érdekesnek találja, hogy a nemzetközi közösség nem reagált semmilyen formában a fentiekre, nem ítélte el egyik vagy másik felet. Ennek magyarázata vélhetően az, hogy komoly vádakról van szó, amelyek súlyos politikai következményekkel járhatnak.
Közben Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő válságtanácskozásra hívta jövő hétre Brüsszelbe Aleksandar Vucic szerb elnököt és Albin Kurti koszovói miniszterelnököt. Az elemző szerint azonban sajnálatos mód
az EU-nak jelenleg nincs olyan nyomásgyakorlási képessége vagy eszköztára, amivel be tudna tartatni egy saját égisze alatt elfogadott megállapodást
– jegyezte meg a szakértő. Szerinte a szerb–koszovói viszony normalizálásának folyamatában egyébként aktív Brüsszel valamilyen szinten képes hatni a felekre, de az a gond, hogy az EU részéről csak a hirtelen fellépő, akár konfliktussá alakuló válsághelyzetekben látható erőteljes nyomásgyakorlás, miközben a hosszú távú normalizációs célok elérésére nem fordít kellő figyelmet, magyarán csak „tüzet olt”.
A Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint is a kompromisszum jeleként értékelhető, hogy Albin Kurti miniszterelnök felvetette a koszovói önkormányzati választások megismétlésének lehetőségét. Igaz, alapvetően egyik fél sem szeret egyezkedni, főleg nem a saját kárára, és főleg nem úgy, hogy a kompromisszum útján a másik fél valamit nyerhet, vagy legalábbis jobb színben tűnhet fel.
Az elmúlt hetek azt mutatják, hogy ha az egyik oldal gáláns lépésre adná a fejét – például Koszovó megismételné a zavargásokat kiváltó választásokat –, ahhoz újabb és újabb kritériumukat fűz, ami nyilván a másik oldalnak, ebben az esetben Szerbiának, valamint az Európai Uniónak sem elfogadható. Mindez leginkább egy hátralépéssel egyenértékű – mutatott rá.
Tehát Szerbia és Koszovó nem kompromisszumképes, sem az Európai Unióval, sem egymással, miután mindketten attól tartanak, hogy bármiféle kompromisszulmmal a politikai pozícióik sérülnének.