A 2017-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett szervezet azt közölte, hogy a tavalyi már a harmadik olyan év volt, amelyben növekedtek ezek a kiadások: 82,9 milliárd dollárra rúgott az atomfegyverekre fordított összeg a kilenc, atomfegyverrel rendelkező országban, ami 3 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.
Az ICAN számításai szerint ez azt jelenti, hogy percenként majdnem 160 ezer dollárt költöttek el tavaly atomfegyverekre, ebből az összegből egy éven keresztül lehetett volna biztosítani mintegy 1,3 milliárd ember ivóvíz-szolgáltatását.
A jelentés szerint az Egyesült Államok többet költött atomfegyverekre, mint a másik nyolc atomhatalom együttvéve, összesen 43,7 milliárd dollárt. Második helyen állt Kína 11,7 milliárd dollárral, Oroszország 9,6 milliárd dollárral, majd Nagy-Britannia, Franciaország, India, Izrael, Pakisztán és Észak-Korea következett a sorban. A legnagyobb arányban az indiai ráfordítás emelkedett: az előző évhez képest 21,8 százalékkal többet, 2,7 milliárd dollárt költöttek nukleáris fegyverekre.
A nukleáris robbanófejek nagyjából 90 százalékát az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja.
Az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN nemzetközi civil kezdeményezés, amely azt hangsúlyozza, milyen katasztrofális következményekkel járhat atomfegyver bevetése a Földön. Fontos erőfeszítéseket tett az atomfegyverek globális és teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződés (TPNW) megkötéséért, amely 2021-ben lépett hatályba, viszont azok az országok nem csatlakoztak hozzá, amelyek nyíltan vagy feltételezhetően atomfegyverrel rendelkeznek.