Kijev egyik külső kerületében, egy közelebbről meg nem nevezett gyakorlótéren már kora reggel összegyűltek a versenyzők. Ezúttal azonban nem érmekért vagy valamilyen kupáért folyt a vetélkedés, hanem jókora állami megrendelésekért. A tervezőknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy távolról irányított szerkezeteik alkalmasak a precíziós csapásmérésre, az ellenséges drónok üldözésére vagy akár a velük való légi harcra.
Ahogy az ukrán digitális átállásért felelős miniszterelnök-helyettes a CNN amerikai hírtelevíziónak elmondta, pár hetente összegzik a drónipar fejlesztéseit és írnak ki hasonló versenyeket. Mihajlo Fedorov úgy nyilatkozott: olyan cégeket keresnek, amelyek képesek lépést tartani a technológiai fejlődéssel, mert csak így nyerhetik meg a háborút. "Most éppen FPV-drónfejlesztőket keresünk" – közölte a kormányfő helyettese.
Az FPV (First Person View) drónok repülés közben egy fedélzeti kamera segítségével élő adást közvetítenek egy speciális szemüvegre, mobiltelefonra vagy táblagépre. FPV üzemmódban a pilóta csak a drón fedélzeti kamerája által közvetített videóképet nézi, magát a drónt nem látja. Vagyis
az ilyen robotgépek vezetése olyan érzés, mintha egy igazi pilótafülkében ülnénk.
Nem könnyű feladat, viszont FPV-üzemmódban sokkal messzebbről lehet irányítani a drónt. Márpedig a katonai felhasználás szempontjából a minél nagyobb hatótávolság elérése igen fontos.
"A mi drónunk akár 40 kilométerre lévő célokat is képes támadni két-három kilogrammos robbanótöltettel" – mesélte az egyik versenyző. Valerij Borovik nagyon fontosnak nevezte, hogy az ő terméküket is kiválasszák, mert az komoly megrendeléseket jelentene. Mint mondta: egy korábbi típusukkal már nyertek, és most éppen a havi 50 darabos gyártást futtatják fel ezres nagyságrend fölé. De nincs megállás, mert a katonáknak rengeteg robotgépre van szükségük.
Jurij Scsihol dandártábornok a CNN-nek arról beszélt: a cél az, hogy az év végéig legalább kétszázezer harci drónt vásároljanak. Ennek az ambiciózus kormányprogramnak sokatmondó a neve: Drónhadsereg. Az ukrán kiberhadviselés vezetője szerint jelenleg már harmincnál is több vállalat gyártja a drónokat, és reményeik szerint a számuk gyorsan emelkedik. A 39 éves tábornok némi szerénytelenséggel azt állította, hogy a hadviselésnek ebben a formájában ők a legjobbak a világon.
"Sokféle drónra van szükségünk – emelte ki a dandártábornok – mert akkor ezek sokféle módon kommunikálnak az irányítójukkal. Így egyrészt nem akadályozzák egymást, mivel más rádiófrekvenciákat használnak, másrészt jóval nehezebb a zavarásuk is."
A hangsúly egy ideje a nagy hatótávolságú robotrepülőkön van, amelyekkel mélyen az orosz hátországot is lehet támadni. Az orosz olajipari létesítmények vagy a legutóbbi Moszkva elleni dróntámadások mind azt mutatják, hogy az ukránok egyre sikeresebbek ezen a téren. Bár a lassan repülő és viszonylag kisméretű robbanófejjel ellátott gépek egyelőre nem jelentenek komoly kihívást az orosz légvédelemnek, de jelzik a hadviselés új irányát.
Today's drone attack on Moscow as well as the fact that drones were able to reach it is a fail of Russian air defense.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) May 30, 2023
Russian air defense showed clearly that such drones are not an easy target for it, as these systems were not created to detect and destroy targets of this type.… pic.twitter.com/MzokAXIUs5
Az UJ-22 jelű drón hatótávolsága például eléri az ezer kilométert. Anton Gerascsenko volt ukrán belügyminiszter-helyettes egyik Twitter bejegyzésében egy olyan UJ-22-es roncsairól közölt képet, amelyet a határtól több mint ötszáz kilométerre tudtak csak lelőni az oroszok. A fotóhoz azt a megjegyzést fűzte:
"Hamarosan Putyin elnök félhet a nyilvános szereplésektől, mert a drónjaink messzire eljutnak."
Bár Kijev hivatalosan soha nem ismerte el, hogy köze lenne az orosz hátországot ért támadásokhoz, Fedorov miniszterelnök-helyettes azt közölte, hogy áttörést értek el a nagy hatótávolságú drónok fejlesztésében. A CNN-nek nyilatkozva annyit mondott: részleteket ugyan nem árulhat el, de forradalmi változás történt az ilyen drónok gyártásában.
A versenyen résztvevő Valerij Borovik pedig azzal büszkélkedett az amerikai hírtelevíziónak, hogy gépeik repülési távolságát már sikerült 15 kilométerről 700 kilométerre növelni. Majd hozzátette:
„Egy 20 kilogrammos robbanófejjel egészen Moszkváig eljuthatunk.”