Németországban az érvényben lévő szabályozás szerint 65 évről fokozatosan 67 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, de aki 45 év munkaviszonyt tud igazolni, továbbra is nyugállományba vonulhat 65 évesen. A 2014-ben a tartósan biztosítottak számára életbe léptetett, a 63. életévhez kötött korkedvezményes nyugdíj rendszere sem változott. A érintettek számára ez a kedvezmény még levonással sem jár.
Ennek megszüntetésére terjesztett elő javaslatot a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviseletében a párt parlamenti frakcióvezető-helyettese. Jens Spahn egy lapinterjúban azzal érvelt, hogy ez a fajta kedvezményes nyugdíj a jólétet emészti fel, és
mindennek árát a jövő generációja fizeti majd meg.
Spahn elsősorban a szakképzett munkaerő hiányára utalt, és erre hivatkozva a kedvezmény azonnali hatállyal történő eltörlését sürgette. Szavai szerint a lehetőséggel élő korábbi szakmunkások most rendkívüli módon hiányoznak.
A szövetségi népességkutató intézet korábban végzett felmérése szerint növekszik azoknak a száma, akik már 63 éves korban nyugdíjba vonulnának.
A törvényileg biztosított kedvezmény lehetőségét kifogásolják a munkáltatók is. Rairer Dulger, a munkáltatók szövetségének elnöke úgy vélekedett, hogy a kedvezmény biztosítása sajátos "agyelszíváshoz" vezetett. Érvelése szerint a kedvezménnyel sok magasan képzett munkaerőről kellett lemondani.
Spahn álláspontját támogatásáról biztosította a CDU elnöke, Friedrich Merz is. Szerinte valószínűleg
elkerülhetetlen lesz az a jövő, amikor többet kell dolgozni egyre hosszabb várható élettartam mellett.
Ellenkező esetben a német nyugdíjrendszer pénzügyileg "életképtelenné" válik – tette hozzá.
A konzervatívok javaslata ellen foglalt állást a kormánykoalíció vezető pártja, a szociáldemokrata SPD egyik vezető politikusa. Rajna-vidék-Pfalz tartomány miniszterelnöke "tisztességtelennek és könyörtelennek" nevezte az indítványt. Malu Dreyer szerint olyan emberekről van szó, akik fiatal koruk óta, 45 éven keresztül dolgoztak, és befizettek a nyugdíjalapba.
"Tetőfedőkről,eladókról, ápolói személyzetről van szó, egész szakmai életük során keményen dolgoztak, és nagyban hozzájárultak országunk boldogulásához" – fogalmazott. Számára – mint hangoztatta – a tisztelet, az elismerés jele, hogy ilyen hosszú idő után levonás nélkül vonultak nyugdíjba.
A szabályozást 2014-ben az akkori kancellár, Angela Merkel vezette, a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló nagykoalíciós kormány léptette életbe. A hivatalos statisztika szerint Németországban egyre többen választják a korai nyugdíjba vonulást, vállalva a levonásokat is. A szabályozás szerint aki 35 év járulékfizetés után után megy idő előtt nyugdíjba, minden hónapban kevesebb pénzt kap. Ennek ellenére egyre többen választják ezt a modellt.
2021-ben például az előző évhez viszonyítva kilenc százalékkal emelkedett azoknak a száma, akik a korkedvezményes nyugdíjazás miatt levonásokat fogadtak el. Munkaerő-piaci szakértők szerint
Németországban 2060-ra ötmillióval kevesebb munkavállaló lesz.
A bevándorlás ellenére a munkaerőpiac fokozatosan zsugorodik. Az előrejelzés szerint 2060-ra a jelenlegi 45,7 millióról valószínűleg 40,4 millióra csökken munkaerőpiacon elérhetők száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalatok számára a szükségesnél lényegesen kevesebb munkaerő áll majd rendelkezésre.