A zöldpárti gazdasági miniszter, egyben alkancellár egyelőre foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz a tervéhez, hogy 2024-től új, klímabarát fűtési rendszert vezessenek be Németországban. Robert Habeck szerint a jövő évtől már csak olyan fűtőberendezést lehetne felszerelni, amely legalább 65 százalékban megújuló energiából termel hőt. A szigorítás ellen nemcsak az ellenzék vezető ereje, a CDU/CSU konzervatív pártszövetség tiltakozik, hanem nála is hevesebben a kormánykoalíciós partner, a szabad demokrata FDP. A német lakosság túlnyomó része a szigorítás ellen van, mert az új fűtőberendezések felszerelése rendkívüli anyagi terhekkel jár.
A kormány Robert Habeck kezdeményezésére áprilisban heves koalíciós viták után fogadta el épületenergetikai törvény erről szóló módosítását. A vita azonban most minden korábbinál élesebbe vált, és általános vélemény szerint rendkívül sokat árt a hárompárti kormánykoalíció tekintélyének.
A kérdés immár az, vajon Habeck eredeti terve szerint a jövő év elejétől életbe lép-e a tervezett törvény. A miniszter szerint ehhez arra van szükség, hogy a parlament még a július 7-én kezdődő nyári szünet előtt áldását adja rá.
A népszerűségéből az elmúlt időszakban rohamosan veszítő legkisebb koalíciós párt, az FDP ugyanakkor igyekszik "megfúrni" mindezt. A liberálisok szerint egyáltalán nem sürgős a vita, ráér októberben megkezdeni. Az FDP véleményét Marie-Agnes Strack-Zimmermann elnökségi tag fogalmazta meg a legkifejezőbben. Szerinte egyáltalán nem segít az, ha egy tervezetet rohamléptekkel napirendre tűznek, és egy időponthoz ragaszkodnak. A szabad demokrata politikus elutasította, hogy egyfajta "születési dátumot" határozzanak meg.
Jót tesz a koalíciónak, ha alaposan megvitatjuk a tervezetben foglaltakat
– fűzte hozzá, utalva arra, hogy az elfogadására pártja szerint a parlament nyári szünete előtt nem kerülhet sor.
Az FDP nyilatkozatára Robert Habeck éles választ fogalmazott meg, szerinte a párt megsérti az erről áprilisban létrejött előzetes koalíciós egyezséget. Emlékeztetett arra, hogy a megállapodás előirányozza tervezet elfogadását a nyári parlamenti szünet kezdete előtt.
"Tudomásul kell vennem, hogy, hogy FDP nem tartja magát az adott szóhoz"
– hangoztatta az alkancellár-miniszter.
Habeck nem zárkózott ugyan el teljesen a tervezettel kapcsolatos további vitától, az esetleges módosításoktól, de szerinte az FDP-nek nem ehhez, hanem a törvény életbe lépésének megtorpedózásához fűződik érdeke.
A koalíciós vita élességét igyekezett tompítani az SPD frakcióvezetője. Rolf Mützenich elhatárolódott Habeck kijelentésétől.
"Hogy szószegésről van-e szó, az attól függ, vajon a Bundestag végül elfogadja-e a tervezetet"
– hangoztatta szociáldemokrata politikus.
Elemzők szerint katasztrofális az a bizonyítvány, amelyet a kormánykoalíció az elmúlt hetekben kiállított magáról. A fűtési törvénytervezettel kapcsolatos vita újabb mélypontot jelent – fogalmazott az ARD közszolgálati televízió által megszólaltatott elemző, aki ezzel kapcsolatban szomorú színjátékról beszélt. Szerinte eljött az ideje annak, hogy Olaf Scholz kancellár hatalmi szóval vessen véget a vitának.
Egy ilyen rendkívül fontos törvénymódosítás esetében teljes mértékben normális, hogy a legapróbb részleteket is megvitatják, illetve finomítják – fogalmazott a szakértő, aki szerint természetes az is, hogy a három, egymástól jelentősen különböző koalíciós partner között vannak nézeteltérések. Amit azonban az emberek mindennek kapcsán most tapasztalnak, az nem más, mint
egymás ostorozása, az önálló arculat erősítése a koalíciós partner rovására.
Partnerekről ugyanakkor az elemző szerint már aligha lehet beszélni.
A koalíció támogatottságának rohamos csökkenése megmutatkozik a legutóbbi közvélemény-kutatások eredményéből is. Eszerint az ellenzéki CDU/CSU konzervatív pártszövetség jelentős előnnyel áll az élen, jócskán megelőzve a szociáldemokrata SPD-t. A harmadik helyre ugyanakkor az ellenzéki, radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt jött fel, kis különbséggel megelőzve a koalíciós Zöldek Pártját. A liberális FDP pedig a parlamenti bejutás küszöbét jelentő öt százalék küszöbén mozog.