Resperger István úgy véli, az ukrán offenzíva, ami Bahmutnál is történik, részint elterelés lehet, és még nem a „nagy ellentámadás” látható. Bár a jelentések vegyesek, az biztos, hogy – főként a szárnyakon – kisebb területi nyereségeket értek el az ukrán alegységek az ellenlökésekkel – mondta a tanszékvezető a kijevi hadvezetés bejelentéseit értékvelve.
Árnyalja a képet, hogy Jevgenyij Prigozsin minap egy hangüzenetben azt közölte, hogy több háztömböt elfoglaltak a Wagner-erők, vagyis továbbra is a 40 négyzetkilométer nagyságú város közel 80 százalékát az oroszok, 10 százalékát pedig az ukránok ellenőrzik, a maradék semleges zóna – fejtette ki a szakértő.
Resperger István felhívta a fogyelmet, hogy Bahmut stratégiai szempontból nem kifejezetten kiemelkedő, inkább csak a politika tette azzá, hogy túlzottan meg akarja védeni, illetve el akarja foglalni. "Például Prigozsin egyértelműen politikai tőkét akar kovácsolni az itteni harctéri sikereiből" – jegyezte meg.
Igazi jelentőséggel a Bahmuttól északabbra található Szoledar és Kraszna Hora bír,
ahol az M03-as főútvonal halad Kramatorszk irányába, aminek megközelítése, illetve elfoglalása fő célként lebeg az oroszok előtt.
Az egy ideje már emlegetett ukrán ellentámadással kapcsolatban a katonai szakértő emlékeztetett: a frontvonalon közel 300-300 ezer harcos küzd egymással orosz és ukrán oldalról egyaránt. Utóbbiak emellett tartalékoltak körülbelül 12 gépesített és harckocsi dandárnyi erőt, ami 40-50 ezer főt, 300 harckocsit, 800 gyalogsági harcjárművet, 500 tüzérségi eszközt tehet ki, amivel képesek lehetnek több irányban is műveleteket folytatni. „Egy légideszanttal és dróntámadásokkal megtámogatott összhaderőnemi műveletet, amiben a HIMARS sorozatvetőkkel 70 kilométerig, a Panzerhaubitze tarackokkal 50 kilométerig és a britektől kapott Storm Shadow rakétarendszerrel 250 kilométerig képesek csapásokat mérni” – fogalmazott a szakértő. Resperger István szerint
ha az ukránok kijutnak az Azovi-tenger partjáig, elvághatják a donyecki és a krími orosz csapatcsoportosítást.
Mit kapnak az ukránok?
Ahogy arról nemrégiben az Infostart is beszámolt, Németország 2,7 milliárd euró értékben állít össze új katonaifelszerelés-szállítmányt Ukrajna számára, ami értékét tekintve a legmagasabb az orosz invázió óta. Mindez annak is köszönhetően, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyugati körútba fogott – járt a briteknél, a franciáknál és a németeknél is –, fegyvereket kérve az ukrán offenzívához. Hosszú távú célja továbbá egy vadászgép-koalíció létrehozása lenne, amivel tovább pusztíthatnák az orosz erőket.
A német szállítmány a következő fegyvereket tartalmazza:
- 20 darab 25 mm-es gépágyúkkal és páncéltörő rakétákkal felszerelt Marder gyalogsági harcjárművet, ami két lövészszázad felszerelésére alkalmas;
- egy zászlóaljnyi, 30 darab, 105 mm-es ágyúval és 7,62-es géppuskával szerelt régebbi típusú (80-as évekbeli) Leopard 1A5-ös harckocsit;
- négy darab Iris-T légvédelmi rendszert, ami 40-60 kilométerig hatásos a repülőeszközök ellen;
- közeli légvédelmire, illetve a csapatok oltalmazására 15 darab, 25 mm-es gépágyúval ellátott Gepard légvédelmi páncélos járművet;
- 200 felderítő drónt
- 200 különböző páncélozott és logisztikai járművet.
A felsoroltakon kívül Franciaország további AMX-10-es (kerekes felderítő) harckocsikat, a britek pedig nagy hatótávolságú drónokat ígértek Ukrajnának – sorolta Resperger István. Utóbbi eszközök jelentőségét mutatja, hogy mára minden kisebb alegység, tehát század vagy zászlóalj rendelkezik különféle drónokkal, amelyekkel beláthatnak az ellenség mélységébe, adatokat szerezve, valamint csapásokat képesek mérni. Újdonságuk legfőképp abban rejlik, hogy tömegével jelentek meg, így a hadtudományra is hatással vannak a felderítő és csapásmérő drónok – magyarázta a szakértő.