Mintegy ötmillió dollár kártérítést fizethet Donald Trump, miután a manhattani esküdtszék megalapozottnak találta az Egyesült Államok előző elnökével szemben felhozott szexuális zaklatási vádakat.
Magyarics Tamás szerint nagyon nehéz megállapítani, hogy milyen hatása lesz az ügynek, hiszen a zaklatási vádak már 2016-ban is felmerültek, és akkor az emberek jelentős része – köztük a fehér nők többsége – inkább Donald Trumpot, mintsem Hillary Clintont választotta, még úgy is, hogy az exelnöknek voltak meglehetősen dehonesztáló elszólásai a nőkre. "Azóta eltelt nyolc év, és az amerikai társadalom érzékenyebb lett az ilyen témákra, létrejött például a szexuális zaklatások ellen fellépő MeToo-mozgalom is" – mondta az ELTE egyetemi tanára.
Az Amerika-szakértő szerint már a 2020-as elnökválasztás, majd a 2022-es félidős választás is azt mutatta, hogy az úgynevezett suburban white women, vagyis külvárosi fehér nők kevésbé lelkesek Donald Trump, valamint az általa támogatott jelöltek iránt. Szintén kérdéses egy másik választói réteg, a szigorúbb erkölcsi alapokon álló keresztények viszonyulása a fejleményekhez, akik támogatására elvitathatatlanul szükséges volt Trump 2016-os győzelméhez, és lesz is 2024-ben – tette hozzá Magyarics Tamás, megjegyezve: őket viszont taszítja a woke kultúra, és a demokraták, a baloldal által vitt ügyek szélsőségessége.
Ha a keresztény szavazók a „két rossz” miatt végül úgy döntenének, hogy inkább „kiülik” a választást, és ehhez hozzávesszük a női szavazók elpártolását, az már együtt valószínűleg túl sok lenne ahhoz, hogy Trump ismét potensen jelölt lehessen – mutatott rá az ELTE oktatója. Megjegyezte azt is, hogy miután a zaklatási vádak esetében egy polgári peres eljárásban született ítélet, tehát nem egy büntetőjogi eljárásról volt szó, alkotmányügyileg nincs befolyással a 2024-es elnökválasztásra, arra, hogy Trump indul-e.
Ami a gazdasági bűncselekményeket illeti, Magyarics Tamás felidézte, a volt amerikai elnök cégével, a Trump Organizationnel – és annak pénzügyi vezetőjével, Alex Weisselberggel – szemben adóvisszaélés miatt már született elmarasztaló ítélet, de ezzel kapcsolatban Trump széttárhatja a kezét, mondván, napi szinten nem folyt bele a szervezet pénzügyeibe. A szakértő szerint akad viszont három rázósabb ügy:
- Georgia államban megpróbálta rábeszélni a helyi tisztviselőket, hogy „szerezzenek még” szavazatokat a győzelméhez;
- minősített iratokat foglaltak le Mar-a-Lago-i rezidenciáján, amiket be kellett volna szolgáltatnia, miután elhagyta a Fehér Házat;
- a Capitolium elleni 2020. január 6-i ostrom.
A felsoroltak közül Magyarics Tamás a legutóbbit tartja a „legveszélyesebbnek”, mert ha valakit lázadásra való felbujtásban találnak vétkesnek – az Amerikai Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma az ügyet pedig így interpretálja és vinné be a bíróságra –, akkor végleg kizárható lenne a politikai folyamatokból, bár erről egyelőre nincs szó.
Az egyetemi tanár hozzátette: elképzelhető, hogy az említett ügyek sora egyes republikánus szavazóknak is „sok lesz”, nem beszélve a függetlenekről, akiknek ha a többsége úgy fogja gondolni, Trump erkölcsileg alkalmatlan, az már nagy baj lehet a republikánus jelöltnek.