Húsz év belső megosztottság után ezen a választáson már csak a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) és annak tagszervezetei állítottak jelölteket, kivéve egy Vukovár-Szerém megyei szórvány járást, ahol egy független lista állt szemben a HMDK jelöltjeivel, de az utóbbiak ott is fölényes győzelmet arattak.
Jankovics Róbert a szervezet elnöke azt nyilatkozta, hogy a tíz megyéből négyben 25 tagú kisebbségi önkormányzati tanácsot, míg hat megyében mindössze hat képviselőt választottak.
A leadott jelöltlisták szerint csak Zára (Zadar) megyében nem volt magyar jelölt azon megyék közül, ahol a magyarok arányát tekintve lehetett volna képviselő.
A magyar közösség 10 megyében (4 megyei önkormányzat, 6 megyei képviselő), 8 városban (4 városi önkormányzat, 4 városi képviselő) és 16 járásban (16 járási magyar önkormányzat) választott képviselőket.
Kisebbségi tanácsok azokban a városokban és járásokban választhatók, ahol a magukat egy adott kisebbséghez tartozónak valló állampolgárok száma meghaladja a 200-at, illetve arányuk a teljes lakossághoz képest a másfél százalékot. A megyékben a tanácsok 25, a városokban 15, a járásokban pedig 10 tagból állnak. Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbségek aránya alacsonyabb, mint 1,5 százalék, de legalább 100 fő, ott kisebbségi képviselőt választanak, aki eljárhat a kisebbségek érdekeiben.
A megyei szinten megválasztott tanácsok alakítják meg az országos kisebbségi önkormányzatot (koordinációt), amelyhez 5+1 megyének elég összefognia
- mondta Jankovics, majd hozzátette: bízik abban, hogy a zágrábi tanáccsal közösen a legrövidebb időn belül erre sort tudnak keríteni.
Az összesen 340 képviselőből 34 önkormányzatban a HMDK 313 mandátumot, a zágrábi Ady kör pedig 27 mandátumot szerzett - hangsúlyozta a képviselő, hangsúlyozva, hogy a többségében magyarlakta településeken - kivétel nélkül - a részvételi arány jóval meghaladta az országos átlagot.
A horvát parlament 2002-ben fogadta el a kisebbségekről szóló alkotmányerejű törvényt. A rákövetkező évben meg is alakultak az első kisebbségi önkormányzatok, amelyeknek azonban csak véleményezési, tanácsadási joguk van, a végrehajtó testületeket (rendes önkormányzatokat) nem kötelezi a törvény arra, hogy el is fogadják a kisebbségi tanácsok vagy képviselők döntéseit, illetve javaslatait.
Ennek következményeként az eddigi öt kisebbségi önkormányzati választáson rendkívül alacsony volt a részvételi arány,
a legutóbbin mindössze 10 százalék körüli. Nem hivatalos adatok szerint ezzel szemben a magyar szavazók több mint 20 százaléka járult az urnák elé, ami országosan a második legnagyobb részvételi arány, a roma nemzeti kisebbség után.
A 2021-es népszámlálás szerint Horvátországnak 3 millió 871 ezer lakosa van, ebből 240 ezren tartoznak valamely nemzeti kisebbséghez. A magyar kisebbség tízezer főt számlál, ami a lakosság 0,27 százaléka, és a 22 nemzeti kisebbség rangsorában a hatodik helynek felel meg. Megelőzik arányukban a magyarokat a szerbeken kívül a bosnyákok, az albánok, az olaszok és a romák is.