Ennek a háborúnak csupán vesztesei vannak, mert ebben a háborúban emberek halnak meg. Győztesről beszélni értelmetlen - jelentette ki Szijjártó Péter a BBC Hard Talk című műsorában arra a kérdésre, hogy azt akarja-e, hogy Ukrajna nyerje meg a háborút. Megismételte, a kormány békepárti és mielőbbi béketárgyalásokat és tűzszünetet szeretne.
"Ha béketárgyalások zajlanak, és megszületik a békemegállapodás, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jelenlegi status quo befagyasztásra kerül. Jól emlékszünk sajnos a saját történelmünkből, hogy amikor békemegállapodás született, a béketárgyalásokon megállapított határok teljesen mások voltak a frontvonalakhoz képest. A béketárgyalásokat azért sürgetjük minden releváns fél részvételével, hogy végre békemegállapodás szülessék, hogy lezárulhasson a konfliktus, mert túl sokat szenvedünk, és az ukrán emberek is túl sokat szenvednek" - fejtette ki,
visszautasítva a feltételezést, hogy olyan tűzszünetet akarna, amely az orosz erők ellenőrzése alatt tartaná Ukrajna területének legalább 20 százalékát.
Arra a kérdésre, hogy miért nem függetlenedik Magyarország az orosz energiahordozókról, mint több más balti állam vagy régiós ország, Szijjártó Péter elmondta, hogy fizikai képtelenség ez jelenleg, mert ahhoz infrastrukturális beruházások kellenének más országokban. Számos tárgyalást felsorolt, de azt is elmondta, hogy a kormány nem tud mit tenni, ha "a szomszédaink nem végzik el a házi feladatukat" és így rajtuk keresztül nem tud az ország más forrásokhoz jutni.
Az ukrán gabonaexport leállításával kapcsolatban azt mondta, csak az országban nem maradhat az áru, a tranzitútvonalak nyitva vannak, semmi nem akadályozza a szállításokat, csupán a magyarországi értékesítést.
Az amerikai kapcsolatokkal kapcsolatos problémákról szóló kérdésre válaszul a miniszter fontos szövetségesnek nevezte az Egyesült Államokat és megemlítette, hogy az amerikai vállalatok alkotják az egyik legnagyobb befektetői csoportot itt, Magyarországon, mintegy százezer embert foglalkoztatva. De a belpolitikai nyomásgyakorlást elfogadhatatlannak tartják - szögezte le.
A Nemzetközi Beruházási Bank ügyéről azt mondta:
"úgy gondoltuk a háború előtt, hogy ez a bank fontos szerepet játszhatott volna abban, hogy pénzügyi támogatást biztosít a gazdasági fejlődés számára itt Közép-Európában.
Mióta kitört a háború, egészen nyilvánvalóvá vált, hogy a bank nem képes megfelelni ennek a célnak. És mivel az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a bankra, úgy döntöttünk, hogy mi is kilépünk a bankból."
Van egy törvényjavaslat, amely a jövő hónapban kerülhet az amerikai Kongresszus elé, és szankciókat irányoz elő Magyarországgal szemben. Hogyan reagálnak majd erre - tette fel a kérdést a riporter. Szijjártó Péter szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy elfogadják-e vagy sem. Ha igen, akkor "mindenképpen foglalkozunk az üggyel" - közölte a tárcavezető.
Az uniós pénzekről folytatott brüsszeli-budapesti egyeztetésre vonatkozó kérdésre válaszolva Szijjártó Péter azt mondta: "tavaly megállapodtunk az Európai Bizottsággal 17 tételről, 17 jogszabályról, amelyet el kellett fogadni a magyar Országgyűlésben, amit megtettünk, de függetlenül ettől, mégsem küldik el számunkra a pénzt. Van egy olyan terület, ahol nem születhet kompromisszum - meg kell mondanom nagyon őszintén -, ami a gyermekeink védelmének ügye.
Nem hozunk semmiféle kompromisszumot a gyermekeink védelmével kapcsolatban,
ezt veheti készpénznek."
A teljes interjú (magyar felirattal) alább megtekinthető.