Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, és fokozatosan, 2022 végéig leállítja mind a 17 atomerőművet. Az Ukrajnában zajló háború nyomán kialakult az orosz forrásfüggőség miatt Németországot különösen sújtó energiaválság azonban némileg felülírta ezt, az erőművek bezárását néhány hónappal későbbre halasztották.
A tiltakozások ellenére – a Zöldek nyomására – Olaf Scholz kancellár úgy döntött, hogy április 15-től nincs tovább, a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland erőműveket véglegesen leállítják.
A gazdasági miniszter, a zöld párti Robert Habeck az elmúlt napokban többször is igyekezett meggyőzni a tiltakozókat, hogy az energiaellátás az atomenergia nélkül is hosszú távra biztosított, a földgáztározók telítettek, és jól halad a nem fosszilis energiaforrásokra való átállás.
A helyszínen búcsúzott az Isar 2 erőműtől Marcus Söder bajor miniszterelnök. A kisebbik konzervatív ellenzéki párt, a CSU elnöke az erőmű bezárását a Zöldek "vakrepülésének", egyben óriási hibának nevezte. A konzervatív politikus úgy vélekedett, hogy
az erőművek küszöbön álló leállítása még nem jelenti az atomenergia végét Németországban.
"Reméljük, hogy ez nem az utolsó szó" – hangoztatta Söder, aki szerint "jó elképzelésekkel, jó koncepciókkal" az erőművek ismét működésbe hozhatók.
"Meggyőződésem, hogy már télen minderről újabb vitát folytatunk majd" – hantoztatta a bajor miniszterelnök, aki az erőművek leállítását nem csupán hibának, de bűnnek nevezte. Ennek ellenére az általa vezetett tartomány tiszteletben tartja a kormány döntését, és ennek megfelelően cselekszik – fogalmazott a CSU elnöke
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az erőművek leállásával kapcsolatban több kérdés tisztázatlan, és ezzel összefüggésben sürgős kormányzati lépésekre van szükség. Több szakértővel együtt utalt arra, hogy a többi között nem tisztázott a fűtőelemek elszállítása, illetve tárolása.
"Jelen pillatatban azonban az atomenergiáról való lemondás visszafordíthatatlan"
– ismerte el.
Söderhez hasonlóan foglalt állást az alsó-szászországi Emsland erőművet működtető esseni energiakonszern, az RWE szóvivője. Hangsúlyozta, hogy az atomenergiáról való lemondás "politikai döntés". Ennek megfelelően tiszteletben tartják azt, és az erőművet április 15-én leállítják – tette hozzá.
Hivatalos adatok szerint a három erőmű 2022-ben együttesen 35 terawattóra áramot termelt, ami
a németországi bruttó áramtermelés mintegy 6 százalékának felelt meg.
Az idei esztendő első két hónapjában ez a részesedés mindössze 4 százalékot tett ki. Az atomenergia 6 százaléka mellett a tavalyi energiaellátás 31 százalékát a barna-, illetve a kőszén, míg a földgáz szűken mintegy 14 százalékát biztosította biztosította. Az energiaellátás "oroszlánrészét" a megújuló energiaforrások tették ki 44 százalékkal, ebből 22 százalékot a szélenergia.
Az erőművek bezárását több más gazdasági szervezettel együtt határozottan ellenző Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK) elnöke úgy ítélte meg, hogy Németországnak szüksége van minden rendelkezésre álló energiahordozóra. "Még messze nem vagyunk túl a nehezén" – fogalmazott az elnök, aki szerint a kínálatot inkább bővíteni kell, és semmi esetre sem korlátozni.
Hasonlóan érveltek a CDU/CSU és a kormánypárti FDP politikusai, sürgetve azt is, hogy az erőműveket legalább készenléti állapotban tartsák.
Az ARD televízió által ismertetett legfrissebb felmérés szerint a megkérdezettek 59 százaléka az atomerőművek bezárása ellen foglalt állást. A kormányzati döntést mindössze 34 százalék támogatta.