Az ORF közszolgálati televízió hírműsorában állt a kamerák elé a konzervatív néppárti (ÖVP) kancellár és helyettese, a zöld párti Werner Kogler alkancellár. Együtt jelentették be, hogy közösen új biztonsági stratégiát kívánnak kidolgozni, olyat, amely megfelel a kor követelményeinek.
Szakértők már régóta hangsúlyozták, hogy elengedhetetlen az immár tízéves osztrák biztonsági doktrína korszerűsítése. Nehammer és Kogler nem hagyott kétséget afelől, hogy az Ukrajna elleni orosz háború nyomán mindez nem várathat magára. Egyidejűleg meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a parlamentnek még a jelenlegi, 2024 őszéig tartó törvényhozási ciklusban áldását kell adnia erre.
Mind Nehammer, mind Kogler hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
a semlegesség a jövőben is a biztonsági doktrína sarokköve marad.
Az utóbbival összefüggésben Nehammer mindenekelőtt Ausztria közvetítői szerepvállalásának erősítését emelte ki. Szavai szerint ennek a közvetítői szerepnek nem is annyira az Európai Unión belül, mint inkább Európán kívül van jelentősége.
A kancellár utalt arra is, hogy a fenyegetettségi helyzet időközben "hibridebbé és sokrétűbbé" vált. Az új biztonsági stratégiával erre is reagálni kell – tette hozzá.
Kogler alkancellár szerint szükség van a semlegesség továbbfejlesztésére, ami a bevált hagyományoknak megfelelően lehetővé teszi Ausztria szerepvállalásának erősítését.
Nehammer kijelentette azt is, hogy az új doktrínának magában kell foglalnia az ország védelmének stratégiáját, de a gazdasági ellenállóképességet is. Kogler alkancellár ugyanakkor a nyersanyagokra és az energiapiacokra utalva az energia-, illetve a gazdasági fordulat szükségességét emelte ki. Szavai szerint ezek lényeges hozzájárulást jelentenének a nagyobb biztonsághoz, a szabadság és a függetlenség biztosításához.
A jelenleg érvényben lévő biztonsági stratégiát az osztrák parlament alsóháza, a Nemzeti Tanács 2013. július 3-án fogadta el mindenekelőtt a konzervatív néppárt, a szociáldemokrata SPÖ és a radikális jobboldali szabadságpárt (FPÖ) szavazataival.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja óta Ausztriában több neves szakértő és politikus sürgette a hagyományos semlegesség feladását svéd, illetve finn, valamint svéd mintára a NATO-hoz való csatlakozást. A kancellár azonban ezt határozottan elutasította, ugyanakkor most utalt először a semlegesség közvetett korszerűsítésére.