Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, a voksok 97,7 százalékos feldolgozottsága Petteri Orpo pártja 20,7 százalékos támogatottságot és ezzel 48 mandátumot szerezhet a 200 fős törvényhozásban. Második helyen a bevándorlásellenes Finnek (korábban Igazi Finnek) végeztek a voksok 20,1 százalékával (46 mandátum), míg Sanna Marin pártja, a baloldali finn Szociáldemokrata Párt (SPD) 19,9 százalékot szerzett (43 mandátum).
Flamm László történész szerint elméletileg nem nehezíti majd meg a kormányalakítást, hogy fej-fej mellett – 20 százalék körüli eredménnyel – végzett a három legjelentősebb párt, miután Finnországban nagy hagyománya van az úgynevezett szivárványkoalícióknak, azaz az eltérő blokkokat át-, illeve felölelő egységeknek. Tehát a mérsékelt baloldali középpártok és a jobboldali pártok sokszor alkottak már széles kormánykoalíciót – tette hozzá, megjegyezve: most is ez várható, a kérdés az, hogy végül majd milyen felállásban.
Elmondása szerint a kampányt elsősorban gazdasági kérdések uralták, Finnország ugyanis az utóbbi időkben eladósodott, miután az orosz–ukrán háború kapcsán – más uniós tagállamokhoz hasonlóan – nagyobb kölcsönt vettek fel. Tehát a alapvetően a kölcsön következményei és annak hosszú távú, a gazdaságpolitikát befolyásoló hatásai jelentették a a meghatározó témát, és nem a NATO-csatlakozás és a biztonságpolitika, ahogy azt korábban számos szakértő korábban vizionálta – jegyezte meg az Észak-Európa-szakértő.
Finnország várható külpolitikai irányvonalát illetően Flamm László jelezte: az időközben jóváhagyást nyert NATO-csatlakozás kapcsán a választások előtt is konszenzus volt valamennyi párt között. Ami pedig a győztes jobbközép Nemzeti Szövetséget illeti, vezetői egy erős Európa-politika mellett teszik le a voksukat, így amennyiben sikeresen kormányt alakítanak, és ők adják a vezetőket, ezen a téren elviekben nem várható változás.
Flamm László ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Petteri Orpóék a második helyen végzett (Igazi) Finnek radikális párttal lépnek szövetségre, nem lesz meg a többségük a 200 fős parlamentben, így szükségük lesz további más szereplőkre, azok pedig meghatározóak lehetnek Finnország külpolitikájának jövőbeni irányára nézve. Arról nem is beszélve, hogy a Finnek euroszkeptikusak, így pláne bizonytalannak mondható az Európa-politikai irány a skandináv országban – tette hozzá.