Grant Newsham ezredes a washingtoni Biztonságpolitikai Központ (Center for Security Policy, CSP) és a Japán Stratégiai Tanulmányok Fórumának (JFSS) vezető munkatársa. Pályafutása során hírszerző és összekötő szerepet töltött be az amerikai tengerészgyalogságnál, lázadás elleni és kereskedelmi jellegű pozíciókat töltött be az amerikai külügyi szolgálat tisztjeként, valamint üzletemberként is dolgozott Tokióban egy befektetési banknál.
Newsham nemrégiben megjelent, Amikor Kína támad – Figyelmeztetés Amerikának című könyve szerint egy-két éven belül bekövetkezhet egy kínai–amerikai konfliktus, aminek kirobbanását az ezredes a következőképp képzeli el: robbanások lesznek Pearl Harborban és a közeli Hickam légibázison, dróntámadás a San Diegó-i haditengerészeti támaszponton, egy kínai legénységű halászhajó ütközése egy Hawaiiról a Csendes-óceán nyugati részére induló amerikai olajszállító hajóval. És mindeközben „a Népi Felszabadító Hadsereg nagy számban partra szállt Tajvanon” – írja a könyvről a Hirado.hu, idézve az asiatimes.com-ot.
A feltételezés szerint a washingtoni kormányt váratlanul, felkészületlenül éri a támadás. Az amerikai tengerészgyalogosok soha nem érnek oda Tajvanra, és a haditengerészet Szingapúrból, Guam szigetéről, sőt még a Nyugati-parti kikötőkből érkező hajóit is kínai rakéták találják el, mielőtt még bármit reagálhatnának. Ezután „a kínai különleges erők támadásokat indítanak Hawaii, Guam és Japán ellen” – írja Newsham spekulációjában.
„Tajvanban rájönnek, hogy nem érkezik a segítség, ezért feladják a reménytelen küzdelmet Pekinggel szemben”
– olvasható. Ezzel egyúttal Ázsia többi országa is megkapná az üzenetet. Az Egyesült Államok hírnevét megtépáznák. Az USA-nak a Csendes-óceán nyugati medencéjében lévő első szigetlánc-védelmi rendszere megdőlne, Kínát pedig ettől kezdve nem lehetne megfékezni, és nem állna meg Tajvan elfoglalásánál.
A szerző szerint fontos szem előtt tartani, hogy a Kínai Kommunista Párt nem tesz különbséget békeidő és háborús időszak között, az amerikai parlamentáris rendszerrel ellentétben. „Honnan tudjuk mindezt? A kínaiak mondták nekünk” – teszi hozzá.
A kínai Népi Felszabadító Hadsereg két ezredese egy 1999-ben megjelent Korlátlan hadviselés című könyvben azt is leírta, így vagy úgy – ha lehet, békés úton, de ha kell, akkor erővel –, deTajvan újra egyesülni fog Kínával. És most, egy példátlan méretű és sebességű katonai fejlesztés után készen állnak arra, hogy érvényt szerezzenek ennek a követelésnek, közölte a szerző.
Ezzel kapcsolatban Newsham úgy fogalmaz, hogy bár „az elemzők véleménye eltér, de véleményem szerint a Népi Felszabadító Hadsereg képes egy teljes körű invázióra. Tanulva Oroszország ukrajnai hibáiból,
a kínaiak hirtelen, elsöprő erővel fognak fellépni, és gyorsan elfoglalják a szigetországot”.
„Ha ezt megteszik, korlátlan hozzáférésük nyílik a Csendes-óceánhoz. Ez lehetővé teszi számukra, hogy bekerítsék Japánt, és beékelődjenek az Egyesült Államok és Ausztrália közé. Az amerikai (haditengerészeti – a szerk.) dominancia, ahogy eddig ismertük, megszűnik. Kína katonai és gazdasági megfékezése visszaszorul” – teszi hozzá a könyv szerzője, arra is kitérve mások mellett, hogy miként lenne mindez elkerülhető.