Miután a nemzetgyűlésben nem volt többség Emmanuel Macron törvénytervezetének elfogadásához, a francia államfő – köszönhetően az alkotmány 49.3-as paragrafusának – parlamenti szavazás nélkül hirdette ki vitatott nyugdíjreformját, ami a korhatár fokozatos emelését irányozza elő 62-ről 64 évre.
Fejérdy Gergely az InfoRádióban emlékeztetett, hogy a francia kormánynak nincs abszolút többsége, így olykor kénytelen az ellenzékre támaszkodni, amire ezúttal nem számíthatott.
A reform bevezetése abban az esetben
megakadályozható, ha 24 órán belül sikerül elmozdítani a kormányt, azon belül is elsősorban a miniszterelnököt.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója ezzel kapcsolatban elmondta: úgy fest, az ellenzéki pártok mindegyike tervez bizalmatlansági indítványt benyújtani, ami azért is érdekes, mert abban is megegyeztek, "legalábbis megegyezni látszanak", hogy egymás indítványait is támogassák. Fejérdy Gergely úgy fogalmazott, megvan a bizonyos fokú esélye a kormány elmozdításának, bár a republikánus párt (Köztársaságiak) nagyon megosztott a kérdésben, ezért ők lehetnek a mérleg nyelve, hogy elegendő pozitív szavazatot kap egy esetleges bizalmatlansági indítvány, vagy sem.
A szakértő elmondása szerint Franciaországban évtizedek óta ellenállásba ütközik a nyugdíjreform;
a franciák nem nagyon szeretnek a különböző szociális jellegű törvénykezésben negatív módosítást látni,
így aztán a múltban is óriási felháborodások követték a legapróbb módosításokat is. Momentán a francia társadalom mintegy 78 százaléka utasítja el a tervezetet, ami komoly fejfájást okoz a kormányzatnak, hiszen emiatt rendkívül meggyengült – magyarázta.
Fejérdy Gergely azt is megjegyezte, hogy a reform az életkor megemelése mellett egyéb törekvésekkel is bír, elsősorban a költségvetés rendbetételét célozva, ezért a kabinet voltaképp kényszerhelyzetben is van.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint nem valószínű, hogy a bizalmatlansági indítvány végül át fog menni, de ha mégis, az bizonyosan a kormány változásához fog vezetni. Hozzátette: amennyiben viszonylag gyorsan tud reagálni a francia parlament, lehetőség van az úgynevezett megosztott kezdeményezésű referendumra, ami 185 képviselő kíván, és ha ezt jóváhagyja az alkotmánybíróság, elvileg népszavazást is lehet kiírni a nyugdíjreformról. Bár erre még nem volt példa Franciaországban, nem kizárt, hogy egy ilyen úton megy tovább a törvénytervezet kérdése.