A The Economist szerint, amit a Portfolio szemlézett, a háború, a betegségek és a kivándorlás miatt Oroszország 2 millióval több embert veszített, mint amennyit normál körülmények között veszített volna.
Mint olvasható, a 15 éves orosz férfiak várható élettartama közel 5 évvel csökkent, s ezzel olyan szintre jutott, mint a természeti katasztrófák, bandaháborúk és politikai káosz sújtotta Haiti.
A 2022 áprilisában született oroszok száma nem volt magasabb, mint a hitleri megszállás éveiben
– emelik ki, hozzátéve, hogy mivel a harcképes korú férfiak jelentős része meghalt vagy a mozgósítás elől elmenekült, a nők száma mintegy 10 millió fővel haladja meg a férfiakét.
A bajoknak nem a háború az egyetlen, sőt, legfőbb oka, de jelentősen rontott a helyzeten. Nyugati becslések szerint 175–200 ezer katona halhatott vagy sebesülhetett meg súlyosan az ukrajnai harcokban, továbbá fél-egymillió közötti, többnyire magasan képzett férfi hagyta el az országot a mozgósítás miatt.
Mindezek miatt
Oroszország a demográfiai hanyatlás végzetes körébe kerülhet.
Az ENSZ előrejelzései szerint 50 éven belül a mostani 145 milliós lakosságszám (a Krím 2,4 milliós lakossága ebbe nem tartozik bele) 120 millió köré csökkenhet, amivel a korábban (1995) az ötödik legnépesebb ország a 15. helyre csúszhat vissza.
Alekszej Raska független népességkutató szerint csak a békeéveket tekintve 2022 áprilisában a 18. század óta a legalacsonyabb volt a születésszám.
A koronavírus-járvány is jelentősen sújtotta az országot
Bár a hivatalos adatok mást mutatnak, az Economist becslése szerint 2020 és 2023 között a teljes többlethalálozás 1,2 millió és 1,6 millió fő között lesz – ez hasonló szám, mint a sokkal nagyobb népességű Kínában vagy az Egyesült Államokban. Oroszországban lehet India után a legtöbb koronavírusban elhunyt az abszolút számokat tekintve, és első lehet a népességarányos halálozásban.
Ha a Covidhoz hozzávesszük a háborúban elesetteket, illetve az előle elmenekülőket, Oroszország 1,9 és 2,8 millió fő közötti veszteséget szenvedhet el a normál fogyáson túl. Ez rosszabb, mint a 2000-es évek katasztrofális első esztendőiben volt.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!
A cikk egyebek mellett arra is kitér, hogy a gyors demográfiai hanyatlás mellett súlyos probléma, hogy egyre rosszabbak az életkörülmények. Részben a Covid, részben az alkoholfogyasztásból eredő betegségek miatt: a 2019-es 68,8-ról 64,2-re zuhant a férfiak születéskor várható élettartama.
A Carnegie Endowment for International Peace februári elemzése további demográfiai problémákra is fölhívja a figyelmet, miszerint csökken a szülőképes korú nők száma, és főleg a városi nők egyre magasabb életkorban vállalnak gyereket. (Ezek a nyugati jóléti államok többségére is jellemző trendek.)