Egy évvel ezelőttig azt hihettük, hogy Európában nem lesz több háború a jugoszláviai után, amely azonban válság szintjén még mindig nem ért véget – mondta Nógrádi György az InfoRádióban. Szerinte idő kérdése, hogy mikor jön létre Nagy-Albánia.
A biztonságpolitikai szakértő azonban főleg az orosz–ukrán háborúról fejtette ki nézeteit. Úgy látja: a háborúért az oroszokat és az ukránokat egyaránt felelősség terheli – idézte az új baloldali brazil államfőt.
Ami az Ukrajnában vívott harcokat illeti, látható, hogy mindkét fél a "régi technikát alkalmazta, Európa megszabadult az ócskavastól". Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a veszteségeikkel kapcsolatban
"mindkét fél pofátlanul össze-vissza hazudik",
miközben irgalmatlan szenvedést okoz.
Ez nem egy villámháború, állóharcok alakultak ki, még csak nem is egy II. világháborús csata, 1000 kilométeres arcvonal van, miközben az egyik fél sem sikeres, holott ők ezt hangsúlyozzák.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország számára a nyersanyagokon túl az orosz haditechnika exportja is komoly bevételi forrást jelentett korábban. Most azonban kiderült, hogy a fegyvereik nem világszínvonalúak.
Az atomfegyverek ügye
Mivel a NATO a hagyományos fegyverek tekintetében sokkal fejlettebb, egy ilyen, NATO–orosz közvetlen konfliktus esetén "csak idő kérdése, hogy az oroszok bevetik-e az atomfegyvereiket". Egy taktikai atomfegyver viszont 20 kilométeren belül minden életet megsemmisít.
Csernobil tapasztalata azonban az, hogy egy atomfegyver sokkal nagyobb pusztítást végez, mint amennyire eddig gondoltunk – fogalmazott. Ha bevetik a hadászati atomfegyvereket (ballisztikus rakéták), akkor "vége az emberiségnek", ez Csernobil tanulsága. Einsteint idézve, "nem tudom, hogy mivel vívják a III. világháborút, de a negyediket kőbaltával".
Meggyengült-e Oroszország
Annyi látszik, hogy
egy év alatt az oroszok nem tudták megnyerni a háborút, de az ukránok sem tudnak győzni.
Egyszerűen azért, mert nincs elég emberük, katonájuk. A korábbi 47 milliós Ukrajnában ma 27 millióan lehetnek. A Németországba menekültek kétharmada nem akar visszatérni, arról már nem is beszélve, hogy ötmillióan Oroszországba települtek át.
Az is tény, hogy kialakult egy oroszokat "zsigerileg gyűlölő blokk", ezek a baltiak, a skandinávok, a lengyelek, és Európából még a britek. Ide tartozik még az USA és Kanada is, de a többi európai ország kompromisszumot keres, viszont nincs elég politikai súlyuk, hogy ezt végrehajtsák.
Putyin mit fogadhatna el?
A Krímről az oroszok nem hajlandók tárgyalni, Donbaszról már talán, de komoly kérdés Moldova és Fehéroroszország sorsa is.
Moldovában a felmérések szerint 40 százalék oroszbarát, 40 százalék Nyugat-barát, a többi ingadozik, ráadásul ott orosz csapatok is állomásoznak. Nógrádi György szerint itt sokismeretlenes az egyenlet, mert a terület egy részére igényt tart Románia, Ukrajna pedig nem szeretné, ha Oroszország innen is tudna támadni. A lényeg azonban az, hogy ezekből az irányokból (Moldova, Fehéroroszország) simán elképzelhető egy orosz csapás.
Ukrajna viszont mostanra kivérzett, nincs több hadra fogható embere, ezért megoldásnak kínálja magát külföldi csapatok behívása. Viszont ez már a III. világháború előszele lenne.