Tajvani külügyminiszter utoljára 1979-ben utazott az amerikai fővárosba, mielőtt az Egyesült Államok elismerte Kína korlátozott fennhatóságát az ázsiai sziget felett, és Tajpej helyett Pekinggel vette fel a diplomáciai kapcsolatokat.
Joseph Vu-t mostani útjára elkísérte Wellington Ku, a tajvani nemzetbiztonsági tanács főtitkára is. A delegáció zárt ajtók mögött folytatott tárgyalást Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettessel és Daniel Kritenbrinkkel, a tárca Kelet-Ázsiáért felelős vezető diplomatájával. Erről az 1980-ban alapított The Liberty Times című tajvani politikai napilap és a tajvani CNA hírügynökség adott hírt.
A hétórás megbeszélést a fővároshoz közeli Tajvani Amerikai Intézet (American Institute in Taiwan) Virginia állambeli központjában tartották,
amely a Potomac folyó jobb partján fekvő Arlington belvárosában található.
A diplomáciai kapcsolatok 1979-es felfüggesztése óta az Egyesült Államok lényegében megtiltotta, hogy a tajvani elnök, az alelnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter és a védelmi miniszter hivatalos látogatás keretében belépjen az amerikai főváros területére és környékére.
Joseph Wu amerikai utazására a tajvani vezetőknek az Egyesült Államokba irányuló látogatásait lehetővé tevő 2018-as amerikai törvény (Taiwan Travel Act) elfogadását követően nyílt lehetőség. A jogszabály célja, hogy előmozdítsa a magas rangú állami vezetők kölcsönös látogatásait Tajpejbe és Washingtonba.
A tajvani napilap szerint a külügyi vezetők tárgyalást folytathattak amerikai fegyvereladási lehetőségekről is Tajpej részére.
Peking szerdán már élesen bírálta Michael Chase, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) Kínáért felelős helyettes államtitkárának minapi tajvani látogatását, és megerősítette, hogy
büntetőintézkedéseket fogadott el a Lockheed Martin amerikai fegyvergyártó nagyvállalattal, valamint a hasonló profilú Raytheon egyik alvállalkozásával szemben.
A kínai vezetés szerint az amerikai cégek katonai felszerelést szállítottak Tajvannak.
A Kínai Kommunista Párt tajvani ügyekért felelős hivatalának szóvivője, Csu Feng-lien leszögezte: Kína "határozottan ellenez minden hivatalos kapcsolatfelvételt és katonai együttműködést" az Egyesült Államok és Tajvan között.
A Demokratikus Progresszív Párt (DPP), azaz a tajvani kormánypárt erőfeszítései és törekvései, amellyel a sziget függetlenségét külföldi támogatással kívánja megerősíteni, "bukásra vannak ítélve" - fogalmazott a tajvani ügyekért felelős kínai hivatal szóvivője.
A kínai polgárháború miatt 1949-ben kettévált kommunista vezetésű Kínát és Tajvant külön kormányozzák.
Peking renegát területként tekint Tajvanra, amelyet minden körülmények között fennhatósága alatt kíván tartani, ha kell, akár fizikai erővel is.