A konferencia elnöke, Christoph Heusgen előzetes nyilatkozatában elmondta, hogy a háromnapos tanácskozásra senkit sem hívtak meg senkit az orosz kormányból. így Szergej Lavrov külügyminisztert sem. A moszkvai vezetés továbbra is kitart a háborús céljai mellett, a konferencia pedig nem arra való, hogy színpadot biztosítson a propagandához – fogalmazott a tekintélyes német diplomata, aki 2005-től 2017-ig az akkori kancellár, Angela Merkel kül- és biztonságpolitikai tanácsadójaként dolgozott. Ezt követően 2021-ig oszága ENSZ-nagykövete volt, és 2022 óta a müncheni biztonságpolitikai konferencia elnöke.
A mostani az első biztonságpolitikai koneferencia a háború kitörése óta. Összesen több mint negyven állam- és kormányfő, valamint mintegy kilencven miniszter lesz jelen. Az Egyesült Államokat Kamala Harris alelnök, Franciaországot Emmanuel Macron államfő, Lengyelországot Andrzej Duda elnök, a házigazda Németországot pedig Olaf Scholz kancellár képviseli. Részt vesz a konverencián Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is. Ukrajnából Dmitro Kuleba külügyminisztert várják a bajor fővárosba.
A legutóbbi müncheni biztonságpolitikai fórumot 2022. február 18. és 20. között, néhány nappal Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete előtt tartották. A tanácskozáson akkor mintegy 600 vendég vett részt, köztük több mint 30 állam- és kormányfő. Akkor még meghívottak között volt Vlagyimir Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov is. Ők azonban nem mentek el Münchenbe arra hivatkozva, hogy szerintük a fórum elveszítette az objektivitását.
A mostani konferencián Oroszországot ugyanakkor neves ellenzéki személyiségek képviselik.
Így a meghívottak között van az egykori orosz oligarcha, Putyin egyik legfőbb ellenségének számító Mihail Hodorkovszkij, a korábbi sakkvilágbajnok, Garri Kaszparov, továbbá Dmitrij Muratov újságíró, a Novaja Gazeta című újság főszerkesztője, akinek a véleménynyilvánítás szabadságának védelmében végzett munkájáért 2021-ben odaítélték a Nobel-békedíjat és Julia Navalnaja, az évek óta bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij felesége.
Ami a tanácskozás napirendjét illeti, Oroszország Ukrajna elleni háborúja szinte kizárólagos téma. Nem véletlen az sem, hogy csaknem az összes többi napiendi pont a háborúhoz kapcsolódik, legyen szó akár a NATO Finnországgal és Svédországgal tervezett bővítéséről, akár az energiaválságról, illetve annak következményeiről, általánosságban pedig az Oroszországgal fenntartandó jövőbeni kapcvsolatokról.
Ez utóbbival kapcsolatban Christoiph Heusgen az RND német hírszolgálatnak nyilatkozva annak a nézetnek adott hangot, hogy
a kapcsolatok helyreállítása csak egy Putyin nélküli Oroszországgal lehetséges.
Szerinte Németország, illetve a Nyugat számára csakis akkor képzelhető el az újrakezdés, ha Moszkvában egy olyan Putyin utáni kormányzat jön létre, amely a nemzetközi jog talaján áll, és ennek megfelelően cselekszik.
Vlagyimir Putyint a Nemzetközi Bíróság előtt kellene felelősségre vonni – fogalmazott a biztonságpolitikai konferencia elnöke.
Heusgen a Süddeutsche Zeitungnak különös elmélettel magyarázta Putyin Ukrajna elleni háborúját. A diplomata ugyanis kifejtette, hogy
összefüggést lát a háború kirobbantása és a koronavírus-járvány között, amit szerinte nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Ha ugyanis ha egy autoriter vezető több mint két éven keresztül nem tart fenn komoly kapcsolatot korábbi külföldi tárgyaló partnereivel, és nem tapasztal semmifajta szembenállást, elveszíti a tisztességes és differenciált világlátást – fogalmazott a tekintélyes diplomata. Szerinte ez vezethetett ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin magávé tette a "nagyorosz ideológiát". Ennek keretében alakult ki a Nyugatról, Ukrajnáról alkotott képe, az orosz hadsereg erejéről való elképzelése, ami nem felelt meg a realitásnak –fogalmazott Heusgen.