Nyitókép: solarseven/Getty Images

Egy veszélyes oknyomozó újságíróra vadászik az orosz titkosszolgálat

Infostart
2023. február 17. 08:00
Újabban az orosz titkosszolgálat első számú célpontjai azok az oknyomozó újságírók, akik főleg az interneten gyűjtik az értesüléseiket.

Ezekből a látszólag teljesen ártalmatlan információmorzsákból egészen elképesztő hírszerzési adatok kerekednek. A kibertérben zajló csendes háborúnak az egyik frontharcosa Christo Grozev, akire pillanatnyilag vadásznak az orosz titkosszolgálat, az FSZB bérgyilkosai – írja a Financial Times.

A bolgár származású, 53 éves újságíró a legutóbbi időkig Bécsben élt és egy Bellingcat elnevezésű, nyomozó weboldalnak dolgozott. Ám a bécsi rendőrség figyelmeztette, hogy veszélyben az élete. Kiderült ugyanis, hogy az osztrák biztonsági szolgálat egyik – azóta már elbocsátott – tisztje kiadta Grozev aktáját az FSZB-nek. Így az orosz titkosügynökök gond nélkül rajtaüthettek volna a Moszkva számára egyre kellemetlenebb újságírón. Kérdés persze,

mi lehetett az, amivel Grozev ennyire felbőszítette az oroszokat.

Valószínűleg az, hogy beazonosította annak a csoportnak a tagjait, amely az Ukrajna elleni rakétacsapások célpontjait kijelöli. A módszer, amivel a csapatot felfedte, egészen elképesztő. Ételrendelések, mobilhívások, katonai nyilvántartások és fényképek geolokációjának összevetésével tudta pontosan megállapítani, kik azok, akik az ukránokra zúduló rakétákat beirányozzák. A névsor sokat érhet, ha majd egyszer, egy nemzetközi törvényszék el akarja számoltatni azokat az orosz katonákat, akik szándékosan gyilkolták az ukrán civileket.

Orosz rakétatalálat ért egy lakóházat az ukrajnai Dnyipróban. A támadás következtében legalább 23 ember életét vesztette. MTI/EPA/Oleg Pertaszjuk

De ez csak egy volt azok közül, amire Grozev, illetve a Bellingcat fényt derített. Ők azonosították például azokat az orosz titkosügynököket is, akik az azóta bebörtönzött ellenzéki politikust, Alekszej Navalnijt meg akarták ölni.

A Bellingcatet még 2014-ben hozta létre Eliot Higgins brit újságíró, és először a társaság szíriai polgárháború kapcsán szerzett ismertséget. Az atrocitások elkövetőinek személyazonosságát tárták fel, sokat segítve ezzel a háborús büntettek kivizsgálóinak. Ezt aztán az ukrajnai háború kitörése után is folytatták. Kutatásaik célja és a módszerek teljesen nyilvánosak, pontosan azért, hogy bárki ellenőrizhesse megállapításaik hitelességét.

Az orosz hadsereg azonban nem barátja a nyilvánosságnak.

Ahol csak lehet, akadályozzák a független újságírók munkáját, sőt néha még a saját szerkesztőikkel sem bánnak kesztyűs kézzel. Nemrég járta be a világsajtót annak az orosz újságírónőnek az esete, akit a Donbaszba küldtek, hogy tudósítson a hadsereg "hősies küzdelméről". De a szállodájának éttermében, az orosz hadseregben szolgáló csecsenek egyik parancsnoka megerőszakolta, míg a nő védelmére kelt operatőrt a katonái verték össze.

Egy másik orosz televíziós újságírónőt, Maria Ponomarenkót pedig szerdán ítélt hat év börtönre egy moszkvai bíróság. Az volt a bűne, hogy elsőként tudósított arról, hogy az orosz légierő lebombázta Mariupolban azt a színházat, ahol többségében gyerekek kerestek menedéket. Pedig az épület előtti térre hatalmas betűkkel kiírták: gyerekek.

A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel a színház megsemmisült épületéről a dél-ukrajnai Mariupolban 2022. március 29-én. MTI/EPA/MAXAR TECHNOLOGIES

Christo Grozev Bécsből az Egyesült Államokba költözött, és onnan dolgozik tovább. Meggyőződése, hogy a kibertérben folyó adatgyűjtés és nyomozás változást hozhat. Mint mondja, a nyilvánosság nagyon fontos, mert ennek is köszönhető, hogy a nyugati politikusok egyre határozottabban szállnak szembe Vlagyimir Putyinnal.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy féljünk Putyintól, különben ő nyer”– nyilatkozott a brit újságnak.