Bauer Krisztina, Bécs város budapesti képviseletének sajtóreferense az InfoRádiónak azt nyilatkozta: a cél az, hogy 2040-re teljesen klímasemleges módon biztosíthassák a távhőt. Azt is elmondta, hogy az osztrák fővárosban 1700 kilométer hosszú a távhőhálózat, amellyel 440.000 háztartást fűtenek. Ezenkívül még 7800 intézményi és üzleti nagyfogyasztót is ez a rendszer lát el.
A hőmennyiség felét földgáztüzelésű erőművekben, egyharmadát pedig hulladékégetéssel állítják elő. A maradékot különböző alternatív forrásokból, például biomasszából vagy ipari hulladékhőből nyerik. De felhasználják számítógépes szerverek és termálfürdők a hulladékhőjét is.
Most az a terv, hogy az év végéig üzembe helyeznek három hőszivattyút a bécsi víztisztító területén - közölte Bauer Krisztina.
Így a megtisztított szennyvizet hőtermelésre használják, mielőtt még a Dunába engednék.
Ez úgy történik - ismertette Bécs budapesti képviseletének sajtósa -, hogy hőszivattyúk segítségével elvonnak 6 Celsius-fokot a szennyvízből, és az így megszerzett energiával, modern technológiák segítségével, forró vizet állítanak elő.
A terv az - folytatta Bauer Krisztina -, hogy 2023 végétől már 56 ezer háztartást lássanak el klímasemleges távhővel. 2027-re pedig összesen 6 hőszivattyú fog működni, és így már 112 ezer háztartásban lesz szén-dioxid-kibocsátás nélküli távfűtés.
Érdekességként megemlítette, hogy a bécsi szennyvíztisztító, amely az egész osztrák fővárost kiszolgálja, már most több energiát termel, mint amennyit felhasznál.
A hőszivattyús beruházást a bécsi Energiaszolgáltató, a Wien Energie valósítja meg, és 70 millió euróba fog kerülni. A pénz egy részét az osztrák klímavédelmi minisztérium adja, a többit uniós forrásokból szeretnék előteremteni. Ám
Bécs városa mindezzel együtt is arra törekszik, hogy teljesen függetlenné váljon a földgáztól,
ezért a következő öt évben összesen 1 milliárd eurót szánnak majd ilyen célokra.
Ebből egyrészt a már említett hőszivattyús rendszert akarják megvalósítani. Másrészt a következő négy évben hasznosítani szeretnék azt a hatalmas termálvízkészletet, amit nemrég találtak Bécs alatt, 3000 méteres mélységben. Mindemellett erősen támogatják a napenergia felhasználását mind a lakosság, mind az intézmények esetében.
A végső cél az lenne, hogy 2040-ben már a bécsi épületek 40 százalékát távhővel fűthessék,
amit viszont teljes egészében szén-dioxid-kibocsátás nélkül biztosítanának - hangsúlyozta Bauer Krisztina.
A fejlesztési elképzeléseket példaértékűnek nevezte, amelyekhez hasonlóakat Budapesten is érdemes lenne megvalósítani. Ezzel ugyanis egyrészt a városok függetlenné válhatnának a földgáztól, másrészt jelentősen hozzájárulhatnak a klímavédelemhez. A bécsi projekt például évi 300 ezer tonnányi szén-dioxidtól fogja megkímélni a környezetet.