Az Elon Musk által nemrég felvásárolt Twitter az elmúlt 6 hónapban kevesebbet tett az álhírek terjedésének megállítása érdekében, mint versenytársai, az Alphabet, a Meta, a Microsoft vagy a TikTok – állapította meg az Európai Bizottság.
A techcégek ismertették jelentéseiket arról, hogy az elmúlt fél évben milyen lépéseket tettek a félretájékoztatás ellen az Európai Unió erre vonatkozó, szigorított szabályai értelmében. Be kellett számolniuk arról, hogy mennyi hirdetési bevételtől fosztották meg az álhíreket terjesztő oldalakat, a politikai hirdetések számáról vagy értékéről, a befogadott és elutasított politikai hirdetések számáról és az észlelt manipulatív tevékenységekről.
A techcégekre vonatkozó magatartási kódexet tavaly szigorította a bizottság azzal, hogy összekapcsolta a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal, amely lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy akár éves bevételük 6 százalékára büntessék az előírásokat megszegőket.
"Csalódott vagyok, amiért azt látom, hogy a Twitter beszámolója elmarad a többitől. Komolyabb elhivatottságot várok el a kódexből fakadó kötelezettségeik mellett" – fogalmazott Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos. A bizottság szerint
a Twitter beszámolójából hiányoztak adatok, és nem derül ki belőle, milyen lépésekkel támogatja az ellenőrzést.
A TikTok bejelentette, hogy további intézkedéseket tervez az álhírek terjedése ellen; szélesíti a tényellenőrzést és újabb biztonsági funkciókat vezet be az applikációban.
"Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen részletes adatokat tudunk közölni, tisztában vagyunk azzal, hogy sok még a teendő" – tudatta blogposztjában Caroline Greer, a TikTok PR-igazgatója.
Greer bejelentette, hogy kiterjesztik, mely oldalakat jelölnek meg állami médiaként, szigorúbban lépnek fel az Ukrajnával kapcsolatos álhírekkel szemben, Európában több nyelven is ellenőrizni fogják a tényeket, több bejelentéssel fognak foglalkozni, és a hirdetésekben is szigorúbban lépnek fel a félretájékoztatás ellen.
A kódex aláírói átláthatósági központot is létrehoztak, amelyen keresztül az uniós állampolgárok, kutatók és civilszervezetek is betekintést nyerhetnek abba, hogy a cégek milyen lépéseket tesznek az álhírek ellen.
A következő erről szóló jelentés júliusban esedékes.