Szíria fájó sebekként viseli magán a 12 éve dúló háború súlyos következményeit, amelyek valószínűleg hátráltatják majd a segélyezési erőfeszítéseket is a földrengésben megrongálódott északi területeken. A konfliktusok, az aszály, az élelmiszerhiány, a vergődő gazdaság és a közelmúltban kitört kolerajárvány sújtotta, Törökországhoz közeli régió infrastruktúrája évek óta rossz állapotban van, és már a háborúkban megtépázott lakosság mindennapjait is alig-alig tudta kiszolgálni.
Ebben a helyzetben érte az ország északi részét a hétfői két súlyos földrengés, amelyek nemcsak nagyon erősek voltak, hanem az okozott pusztítást megmutató skálán is magas kategóriába kerültek. Mindehhez
a régióban fagypont alatti hőmérséklet van, sok helyen havazott is.
A még álló épületek ráadásul a rengések szünetében vagy egy újabb utórengéstől is összedőlhetnek, ezért felszólították az embereket, hogy a szabadban töltsék az éjszakát.
A segélyezést nehezíti, hogy a szír kormány szeretné kiűzni a törökök által támogatott lázadókat és visszafoglalná az északi területeit. A háború frontjai évek óta befagytak, de a Törökországgal határos területek "kiéheztetésével" régóta vádolják Bassár el-Aszad szíriai elnököt.
A szír kormány által felügyelt területek
Még a már visszafoglalt Aleppóban is elmaradtak a lakónegyedek felújításai, és az állami szolgáltatások is csak minimálisan érhetők el a háború előtt Szíria kereskedelmi központjának számító városban. A lövések és rakéták által meggyengített épületek pillanatok alatt összedőltek a földrengésben. Csak Aleppóban 30 ezer ember otthona sérült vagy semmisült meg a katasztrófa során.
Aleppó évekig viselte a lázadók által ellenőrzött területek elleni egyesített orosz-szíriai offenzíva terhét, és könyörtelen légi bombázásokkal kellett szembenéznie, amíg hat évvel ezelőtt ki nem űzték a lázadó csoportokat, és a kormány vissza nem foglalta. A háború miatt sok szíriai lakik megrongált épületekben, közlekedik rossz utakon, jut nehezen élelmiszerhez, mindezt elégtelen orvosi ellátás mellett.
A lázadók által felügyelt területek
Az ország északnyugati részén fekvő Idlib tartomány is a földrengés által leginkább sújtott területek közé tartozott. Ez az ország az utolsó lázadók által birtokolt enklávé.
A több mint egy évtizedes harcok után menekültek milliói telepedtek le ebben a régióban, amely továbbra is kívül esik a kormány által ellenőrzött területen.
Ráadásul a hírek szerint a damaszkuszi kormány nem enged be segélyeket Észak-Szíriába: azzal érvel, hogy ez aláásná Szíria szuverenitását és csökkentené annak esélyét, hogy visszaszerezze az irányítást a régió fölött.
A The Guardian összeállítása szerint Mark Lowcock, az ENSZ egykori humanitárius ügyekért felelős vezetője rámutatott: Szíriában a földrengés által leginkább érintett területeket a török támogatású ellenzék irányítja, nem pedig a szíriai kormány. "Török beleegyezésre lesz szükség ahhoz, hogy segélyt kapjanak ezeken a területeken. Nem valószínű, hogy a szíriai kormány sokat fog tenni a régió megsegítéséért" – vélekedett.
Az ENSZ becslése szerint Északnyugat-Szíriában több mint 4 millió ember – akik közül sokan a konfliktus miatt kitelepültek, és táborokban élnek – függ a határokon átnyúló segélyektől mindennapi túlélése érdekében, és ezen a helyzeten csak rontott a földrengés.
Szíriát azzal vádolják, hogy politikai célokra használja a segélyeket
A szír ENSZ-nagykövet, Bassam Sabbagh kijelentette, hogy országának kell felelnie minden segély Szíriába való eljuttatásáért, beleértve azokat a területeket is, amelyek nem állnak a szíriai kormány ellenőrzése alatt. Vagyis Damaszkusz engedélye nélkül a nem általa ellenőrzött északi területekre sem juthatnának el a szállítmányok.
A vita hátráltatja az időjárás, a megsemmisült utak és a lezárt átkelőhelyek miatt már amúgy is nehézkes segélyezést.
Andrew Mitchell, az Egyesült Királyság segélyezésért felelős minisztere is beszélt a problémáról, hozzátéve, hogy együttműködnek a fehérsisakosokkal, ugyanakkor szükséges lenne a Törökország és Szíria közti határátkelők megnyitása a szállítmányok könnyebb eljuttatása érdekében.
A damaszkuszi kormány ugyanis csupán egyetlen határátkelőn keresztül engedélyezi a segélyek bejutását a régióba
– tudósított a The Guardian.
Ned Price, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának szóvivője kizárta, hogy segélyt szállítsanak a szíriai kormányon keresztül, mondván: "Ironikus lenne, ha nem is kontraproduktív, ha olyan kormányhoz fordulnánk, amely több mint tíz éve árt a polgárainak, elgázosítja, lemészárolja és szenvedésbe taszítja őket. Ehelyett humanitárius partnereink vannak a helyszínen, akik valóban segítenek." Price is sürgette, hogy a hosszú évek óta a régióban tevékenykedő civil szervezetek előtt nyissák meg a szír-török határt a humanitárius segélyezés előmozdításáért.
Elemzők megjegyzik még, hogy az Aszad-kormányban a szándék mellett valószínűleg a kapacitás is hiányzik az északi területek segélyezéséhez. Ugyanakkor Törökország, amelynek Szíriánál nagyobb veszteségekkel kell megküzdenie, érthető módon saját polgárai megmentésére összpontosít, ezért nem fogja tudni előnyben részesíteni a segítséget Szíria azon területein, ahol az általa támogatott erők működnek.
Az is kérdés, hogy a nyugati és az oroszországi segélycsapatok (utóbbiakkal együttműködnek az ott állomásozó orosz katonák is) miként fognak tudni együtt dolgozni az érintett észak-szíriai területeken.