Kicsit "ellopta a show-t" a német tankok ügye a ramsteini találkozón, mivel a hírekben inkább az szerepel, miként dönthet majd Berlin és nem az, hogy mi mindent kapnak hamarosan az ukránok. Pedig az amerikaiak még M2 Bradley lövészpáncélosokat és Stryker harcjárműveket is beígértek, sok minden mással együtt. A német "nagymacskák" mégis magukra vonták mindenki figyelmét.
Az InfoRádiónak nyilatkozó Tálas Péter szerint Ukrajna katonai támogatása egy olyan folyamat, amely egyszerű hadianyagokkal kezdődött, mára viszont már a legkorszerűbb eszközök átadásáról folyik a vita. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője ez utóbbiak közé sorolta a német Leopard 2-es harckocsikat is.
Azonban gyorsan szögezzük le, hogy az évtizedek óta gyártásban lévő tankok egyes sorozatai között jelentős eltérések mutatkoznak.
Új ragadozó születik
A múlt század közepén hatalmas fegyverkezési verseny folyt a Nyugat és a szovjet tömb országai között. A Moszkva vezette Varsói Szerződés hadseregei jelentős számbeli fölényben voltak a páncélos erők terén. Az egyre újabb és mind nagyobb harcértékű szovjet páncélosok megjelenése arra késztette a Nyugatot, hogy fejlessze sajátjait is, hiszen a legjobb harckocsi-elhárító fegyver egy másik tank.
Németországban is megindult egy új harckocsi fejlesztése, amely aztán az Egyesült Államok érdeklődését is felkeltette. A két ország 1974-ben állapodott meg az együttműködésről, amelynek célja egy új, szupertank, az MBT-70 létrehozása lett volna. Az elnevezésben szereplő három betű az angol "main battle tank" a feladatra (magyarul ezt alap harckocsinak nevezik), a 70-es pedig a fejlesztés évtizedére utalt. A közös program azonban idővel zátonyra futott, és a két ország önállóan folytatta a munkát. Az eredmény a tengerentúlon az M1 Abrams, Németországban pedig a Leopard 2-es lett.
A páncélzat felépítése ma is titok
A tervezés során a németek elemezték az 1973-as, közel-keleti háború tapasztalatait és megállapították, hogy sokkal ellenállóbb páncélzatra van szükség. A megoldást Nagy-Britannia adta, ahol ugyancsak intenzív harckocsifejlesztés folyt. Ennek eredménye a máig szigorú titkokként őrzött Chobham páncélzat megalkotása volt. Erről csupán annyit tudni, hogy különböző anyagok rétegeiből áll, pontos felépítése máig szigorú hadititok.
Az ebből, a "csodapáncélból" épült tankba a Rheinmetall mérnökei egy olyan ágyút terveztek, amely idővel a nyugati világ legjobb harckocsifegyverévé vált. Többek között ezt építik be az amerikai M1 Abrams különböző változataiba és az izraeli Merkava tankokba is. De "nagy hatást gyakorolt" a dél-koreai és a japán fejlesztőkre is.
Az "évfolyamtársak"
A Leopard 2 gyártása végül ugyanabban az évben indult el, mint a szovjet T-72-esé. Annál azonban nagyobb és nehezebb a német tank, ellenben egyszerűbb, főleg pedig olcsóbb az üzemben tartása. Például a motor és a váltó egy úgynevezett "powerpack"-et alkot, ami egyben kiszerelhető, így a teljes motorcsere, még tábori körülmények között is, csak 35 percet vesz igénybe. A T-72-esnél ehhez több óra kell.
A különbségek sora itt még nem ér véget. A szovjetek automata töltésű ágyút terveztek, amivel sikerült a személyzet létszámát három főre csökkenteniük: vezető, parancsnok és ágyúkezelő (hivatalosan: irányzó). Ehhez a gép a lőszert egy forgó tárból tölti az ágyúba.
Yes, the T-90, being a variant on the T-72, retains the OG T-72 autoloader mechanism, with improvements.
— ComfyHat (@Thrust_Hawk) August 6, 2022
They settled on compact low profile vehicles with an autoloader storing all shells and casings inside the hull, there is no fixing this, it's baked into the design. pic.twitter.com/bdJ7QjlVLD
Csakhogy ez a tár közvetlenül a parancsnok és az irányzó lába alatt van, így bármilyen kisebb, amúgy nem végzetes találat esetén felrobban. Ezért látni annyi, Ukrajnában kilőtt orosz tankot, aminek lerepült a tornya. Egy ilyen robbanást persze a bent ülők nem élhetik túl.
A Leopard 2-es legénységében van még egy katona, aki az ágyút kézzel tölti a torony hátuljában lévő páncélrekeszből. Ha ez találatot kapna, akkor a tároló teteje robban le, megkímélve a személyzetet.
Az évek alatt a Leopard 2-es sokat fejlődött.
A legelső A1-es szériától már jelentősen eltér a legújabb A7-es változat. Modernizálták a figyelő- és célzóműszereket, a beépített elektronikát, a toronyra elöl kiegészítő páncélzatot szereltek és az A6-tól kezdődően megnövelték az ágyúcső hosszát is. A Magyar Honvédség által megrendelt A7+ verzió messzebbre és pontosabban tud tüzelni, a gránát pedig vastagabb páncél átütésére képes, mint a korábbi változatoké. Sőt a legutolsó szériák már aktív védelmi rendszert is kaptak. Ez kis méretű radarok és más érzékelők segítségével figyeli a harckocsi körüli teret, és ha olyan lövedéket észlel, amely veszélyt jelenthet, akkor annak irányba kilő egy kisebb töltetet. Ennek repeszei aztán szó szerint elsöprik a fenyegetést.
Nem mindegy, melyik Leopard
Amikor arról van szó, hogy Ukrajna esetleg Leopard 2-es tankokat kaphat, nem árt azt is megnézni, hogy melyik szériáról van szó. A Leopard 2-est 18 ország hadserege rendszeresítette, a legnagyobb számban az A4-es verziót. Ezek egy részét idővel tartalékállományba helyezték, másokat modernizáltak. Így komoly eltérések lehetnek még az azonos verziók harcértékében is. Minden attól függ, hogy a korszerűsítés milyen mélységű volt, miféle műszereket, berendezéseket cseréltek korszerűbbekre.
Egy azonban biztos: a Leopard 2-es szinte minden változata felveszi a versenyt a legtöbb Ukrajnában harcoló orosz páncélossal. Talán csak a legújabb, T-90-esek múlják felül bizonyos paramétereikben. De ezekből – az ukránok szerencséjére – csak kevés van a frontokon. A legnagyobb mennyiségben a T-72-es különböző változatait használják az oroszok. Azokkal szemben pedig méltó ellenfél lehet még egy régebbi változatú Leopard 2-es is. Persze a sikerhez az is kell, hogy megfelelően kiképzett és kellően motivált katonák üljenek a tankban. Az ukránok harci szelleme jobb, mint az oroszoké, hiszen a hazájukat, az otthonaikat védik. Ezt az elszántságot tovább erősítheti az is, ha a T-72-esnél védettebb tankkal mehetnek csatába, amelyben ráadásul még messzebbről és pontosabban vehetik tűz alá az ellenséget. Márpedig az első találat valószínűsége döntő a modern harckocsi összecsapásokban.
De a Leopard 2 sem sebezhetetlen. Szíriában a török hadsereg veszített el néhány, A4 változatú Leopard 2-t. Ez nem igazán a tank konstrukciója, hanem az alkalmazók hibája miatt történt. Egy esetben például a törökök napokig ugyanabban a tüzelőállásban hagyták a Leopardot, innen lőtték a tank ágyújával a kurdokat. Azzal sem törődtek, hogy a közelben több romos épület is volt, amelyek kiváló fedezéket szolgáltattak a kurd páncélvadászoknak. Aztán egy ilyen, elhagyott épületből indított páncéltörő rakéta végzett a napok óta mozdulatlan tankkal.