A menekültek növekvő számára hivatkozva utasította el Ausztria a közelmúltban Bulgária és Románia scehngeni csatlakozását. Ezúttal a belügyminiszter Karl Nehammer kancellárt kísérte el bulgáriai látogatására, és ott állt elő az osztrák hírportálok által ismertetett javaslataival.
Gerhard Karner arra utalt, hogy egyre több tunéziai és indiai folyamodik menedékjogért az EU-ban. A miniszter szerint esélyeik gyakorlatilag a nullával egyenlők ennek ellenére joguk van a menekültügyi eljárás lefolytatásához. Ezen azonban változtatni kellene, és
lehetővé kéne tenni az eljárás nélküli kitoloncolásokat
– fogalmazott a miniszter, aki az indítvány súlyát némileg tompítva "szelíd kitoloncolásról" beszélt.
A néppárti politikus hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt a menekültjogi státuszért folyamodók száma az unióban. Az erre csekély vagy semmilyen eséllyel nem rendelkezőket azonban menekültügyi eljárás nélkül azonnali hatállyal ki kellene utasítani – sürgette a miniszter.
Mivel ez az EU-ban jogilag jelenleg nem lehetséges, Karner – nem először – amellett foglalt állást, hogy az uniós kiutasítási szabályozásokat új alapokra kellene helyezni.
Az osztrák belügyminiszter már tavaly novemberben előterjesztett egy ötpontos javaslatot az uniós menekültjogi státuszért benyújtott kérelmek "robbanásszerűen növekvő" számának korlátozására.
Hivatalos adatok szerint 2022-ben összesen 923 991 kérelmet nyújtottak be a tagállamok illetékes hatóságokhoz, csaknem kétszer annyit, mint a megelőző évben. A kérelmet benyújtók többsége szíriai és afgán menekült, de egyre nagyobb számban érkeznek Tunéziából és Indiából is. Az utóbbiak esélye rendkívül csekély, az illetékesek szerint ugyanis aligha hihetők állításaik arról, hogy hazájukban politikai üldözés áldozatai. Mindennek ellenére ha menekültstátuszért kérelmet nyújtanak be, joguk van a megfelelő eljárás lefolytatására. Ez egyben azt jelenti, hogy
azonnali kitoloncolásuk jelenleg jogilag nem lehetséges.
Az Ukrajnából érkezett, a háború miatt menekülőkre ez az eljárás nem vonatkozik, ők ugyanis az uniós rendelkezés szerint üldözötteknek számítanak. Ezen az alapon azonnali hatállyal úgynevezett védelmi státusszal rendelkezhetnek, anélkül, hogy erre vonatkozó kérelmet kellene benyújtaniuk.
Az osztrák belügyminisztérium szóvivője szerint Karner ezen a téren is szigorítani akar, mégpedig úgy, hogy bizonyos esetekben mindenfajta kérelem nélkül is lehetséges legyen az ő kiutasításuk is.
Az idézett források szerint a miniszter a közeli jövőben Svédországba látogat azzal az elsődleges céllal, hogy az EU soros elnökénél kampányoljon a szigorítások mellett.
Ausztria elsősorban a belügyminiszter kezdeményezésére Brüsszelben tavaly megvétózta Bulgária és Románia csatlakozását a schengeni térséghez. Karner Horvátországot is kizárta volna a csatlakozásra váró országok közül, ezt azonban – miniszterét felülbírálva – Nehammer kancellár elutasította. A belügyminiszter azzal érvelt, hogy a schengeni rendszer nem működik megfelelően, a külső határok védelme megbukott.
Az osztrák ellenállás kiváltó oka a Balkánon keresztül Közép-Európába áramló menekültáradat volt. Az osztrák belügyminisztérium szerint 2022-ben több mint százezer illegális migránst fogtak el Ausztriában, akik közül 75 ezren Románia, Bulgária felől érkeztek, anélkül, hogy a biztonsági hatóságok regisztrálták volna őket.
Az Európai Bizottság ugyanakkor azon a véleményen volt, hogy Horvátország mellett Bulgária és Románia is készen állt a teljes jogú schengeni tagságra. Az osztrák vétót több uniós tagállam, köztük Németország és Szlovákia mellett Magyarország is elítélte. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Románia és Bulgária megérdemelte volna a csatlakozást a schengeni övezethez.