A Nemzetközi Űrállomás egy alacsony Föld körüli pályán, nagyjából 450 kilométeres magasságban másfél óránként kerüli meg a Földet 30 ezer km/órás sebességgel, a Föld felszíni állapotokhoz képest extrém viszonyok közt.
Kiss László csillagász az InfoRádiónak kifejtette: az űrállomáson jelenleg hét űrhajós lakik, közülük négy amerikai a Dragon kapszulával érkezett, míg az oroszok szeptemberben három embert vittek fel a Szojuzzal. Ez utóbbi azonban december közepén meghibásodott, egy hűtőfolyadék-tartályból szivárgás történt. Az orosz vizsgálatok szerint a meghibásodást egy nagyjából egy milliméteres mikrometeroid becsapódása okozhatta.
"A szivárgás a Nemzetközi Űrállomáson mindenképpen egy magasabb kockázatú állapot" – jelentette ki Kiss László. A veszély nem is a mostani fenntartózkodásnál jelentkezett volna: ha ugyanis visszatértek volna azzal a kapszulával, akkor "a hűtőfolyadék nélkül
száz Celsius-fok fölé forrósodott volna fel a belseje, benne a három űrhajóssal. Ott biztosan megfőttek volna."
Emiatt küldik a csere Szojuz-kapszulát az űrhajósokért, ami február közepén ér fel, és márciusban hozza vissza őket. A sérült kapszulát pedig visszaküldik pilóta nélkül a Földre.
A Dragon-kapszula négy embert vitt fel, de nagy vészhelyzet esetén akár hét embert is el tud látni. A Nemzetközi Űrállomáshoz modulokból áll, melyek közt le lehet zárni a határt. "Nagy vészhelyzet esetén ezt nevezhetjük akár kimentésnek is" – mondta a csillagász. Megjegyezte: a helyzet nem annyira kritikus, hiszen december közepén történt a szivárgás, és január közepén jelentették be, hogy február közepén intézkednek.
A csillagász szerint a Nemzetközi Űrállomás jövője "komplikált kérdés", mert az orosz–nyugati együttműködési megállapodás 2025-ben lejár. A következő két évben ki kell deríteni, hogy lesz-e folytatás, mert az oroszok többször is bejelentették az elmúlt években, hogy már nem kívánnak részt venni a továbbiakban az űrállomás működtetésében.
A kérdés azért is lényeges, mert az űrállomás pályája zsugorodik a ritka, de létező légkörben a súrlódás miatt, ezért időnként meg kell emelni. Ezt korábban az oroszok végezték el, de 2025 után másnak kell ellátni ezt a feladatot, különben belép a földi légkörbe és lezuhan. Kiss László szerint az űrállomás működtetése politikai és gazdasági döntés is, mert a lejárati dátumán már régen túl van. A bejelentések alapján 2030-on túl már senki nem számol vele, még az amerikaiak is elengednék.
Nagy Britannia törekvése
Richard Branson milliárdos Virgin Orbit vállalata hétfőn először próbált műholdakat Föld körüli pályára állítani Nagy-Britannia területéről. A küldetés azonban egyelőre nem részletezett meghibásodás miatt nem sikerült. A küldetés különlegessége, hogy egy átalakított Boeing 747-es gép szárnya alá szereltek egy rakétát. Az indítás tehát csak átvitt értelemben történt Nagy-Britannia területéről: a gép felszállt Londonból, és az Atlanti-óceán fölött indították volna el.
Kiss László ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a cél az volt, hogy kilenc kis műholdat állítson alacsony Föld körüli pályára. Azonban a rakéta második fokozata nem úgy indult be, hogy elérje azt a célzott pályát, amiből a műholdakat ki tudta volna szórni.
A Virgin Orbit már korábban is indított műholdakat, a legelső sikertelen volt 2020-ban, a következő négy ugyanezzel technológiával sikerült. Mindegyik az Egyesült Államok területéről történt, de most megpróbálták a brit kormányzat által erősen támogatott űrszektort megerősíteni. "Ez most nem járt sikerrel, de biztos vagyok benne, hogy ez a történet is folytatódni fog, mert nagy a verseny" – állapította meg Kiss László.
Az új módszerben van fantázia: az indítóhelyzet ugyanis általában az Egyenlítő közelében van, mert ott a Föld forgása is segíti a rakéták indítását. Ezt a hatást egy repülővel lehet kompenzálni a magasabb szélességeknél is.
"Az űripar iszonyatosan fejlődik. Beszélik, hogy 15 év múlva ezermilliárd dolláros piac lesz a világban, tehát a szereplők szeretnének nagyobbakká válni" – zárta gondolatát Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.