Németország nem riad vissza a nehézségektől, ha válságkezelésről van szó – hangoztatta Olaf Scholz, a kancellár mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az első terminál rekordgyorsasággal, tíz hónap alatt készült el.
"Ez az új német tempó" – fogalmazott Scholz, miközben a tartományi miniszterelnök, az ugyancsak szociáldemokrata Stephan Veil ezzel kapcsolatban Alsó-Szászország érdemeit emelte ki.
A terminál "szíve" a Höegh Esperenza nevű, 300 méter hosszú különleges hajó, amelynek fedélzetén folyik majd a tankhajók által szállított LNG gázhalmazállapotúvá történő átalakítása, ami azután bekerül a német földgázhálózatba.
A korábbi tervek szerint a szövetségi kormány szervezésében energetikai vállalatok összesen hét ilyen úszó LNG-terminált fejlesztenek. 2023 végére többségük működik majd. Kapacitásuk együttvéve meghaladja az évi 30 milliárd köbmétert. Ez nagyjából a fele annak a mennyiségnek, amennyi az Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtti utolsó évben, 2021-ben érkezett az Északi Áramlat 1 földgázvezetéken Oroszországból Németországba. A beruházás menetrendje szerint az első LNG-tankerek 2023 januárban érkeznek Németországba.
A német kancellár három nappal Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának kezdete után három nappal, február 27-én adott zöld jelzést a terminálok létesítéséhez. Scholz akkor csak két terminálról beszélt, a wilhelmshaveniről és a brunsbütteliről. Számuk azóta hétre növekedett. Sőt a gazdasági minisztérium belső dokumentuma szerint
2025-re még további két-három terminált terveznek, azaz számuk legkevesebb kilencre nőhet.
A kilenc terminál együttes kapacitása nagyobb lehet, mint a háború előtti orosz gázimport.
De hasonlóan építik ki LNG-hálózatukat más országok, a többi között Lengyelország vagy Hollandia is.
Vajon mit kezdenek az európaiak ilyen sok infrastruktúrával, miközben lehető leggyorsabb ütemben fel akarnak hagyni a fosszilis energiaforrások alkalmazásával – teszik fel a kérdést szakértők.
Mint ahogy azóta több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy
az LNG-terminálok létesítése legalább háromszor olyan drága, mint azt eredetileg a szövetségi kormány tervezte.
Mindennek nyomán adódik a kérdés, vajon szüksége van-e Németországnak ennyi LNG-terminálra.
Tiltakoztak a terminálok ellen a környezetvédelmi szervezetek is. A Német Környezetvédelmi Szövetség (DUH) máris jogi lépéseket jelentett be a wilhelmshaveni terminál ellen. A DUK kifogásolta, hogy miközben nagy súlyt helyeztek az első németországi terminál villámgyors felavatására, egyedülálló módon korlátozták a környezetvédelmi jogok, illetve szempontok figyelembe vételét. A szövetség arra is figyelmeztetett, hogy az előirányzott kapacitások jelentős túllépése, illetve emiatt a megengedett szén-dioxid-kibocsátás túllépése várható.
Nem cáfolta, ugyanakkor védelmébe vette a költségek jelentős megemelkedését Robert Habeck gazdasági miniszter.
"Teljes mértékben új infrastruktúrát építünk ki Németországban" – hangoztatta a zöldpárti miniszter, aki szerint ezek a terminálok nemcsak Németország számára fontosak, hanem egész Európa energiabiztonsága szempontjából is.
Habeck szembeszállt a környezetvédelmi kifogásokkal is. Mindenekelőtt cáfolta, hogy a terminálok túllépnék a tervbe vett kapacitásokat. Szavai szerint Németország a működő terminálokkal 2023 telére közelíti meg a jelenleg még használt orosz gázmennyiséget. Közölte azt is, hogy az infrastruktúra kialakításakor tervbe vették a jövő üzemanyagának tartott hidrogénre való átállást. A miniszter meggyőződése szerint a cseppfolyósított gáznak jelenleg nincs alternatívája.
A wilhelshaveni terminál átadása mérföldkövet jelent az energiaválság leküzdésében – vélekedett.