Karl Lauterbach most elsősorban tűzoltással foglalkozik. Sorra terjeszti elő új törvénytervezeteit a gyermekklinikák kisegítésére, az orvosok, valamint az ápolók számának növelésére, valamint a gyógyszerhiány mérséklésére.
A légúti fertőzéses járvány miatt a gyermekklinikákon napról napra súlyosbodik a helyzet. Egy november végi, 110 gyermekkórházra kiterjedő felmérés szerint elsősorban az intenzív osztályokon az ápoló személyzet hiánya miatt uralkodnak katasztrofális állapotok. Az ágyak jelentős része emiatt üresen áll. De nem sokkal jobb a helyzet a a normál ellátást nyújtó osztályokon sem.
Több tartományi, valamint berlini kórház, köztük az egyik legjobbnak számító Berliner Charité a többi között a nem sürgős műtétek elhalasztáséval igyekszik a gondokat enyhíteni. Az a rendelet pedig már korábban életbe lépett, amely lehetővé teszi, hogy a felnőttosztályokról orvosokat, illetve ápolókat a gyermekosztályokra irányítsanak át. Ez utóbbival kapcsolatban a miniszter a jövő hétre az ellátás javítását ígérte, januárra pedig átfogó kórházi reformot helyezett kilátásba.
A gyermekklinikákon Lauterbach szerint olyan helyzet alakult ki, amely immár az ellátást akutan veszélyezteti.
Ezért számukra lehetővé teszi, hogy az ápoló személyzet bővítésére "kívülről" honoráriumért toborozzanak kisegítő erőt, ennek költségeit pedig elszámolhatják. Ugyancsak engedélyezi, hogy a gyermekkórházakban az orvosok többletteljesítményét – szembe menve az eddigi szigorú költségvetési elszámolásokkal – külön megfizessék. Eddig ugyanis az orvosok semmifajta anyagi ösztönzővel nem rendelkeztek arra, hogy lehetőség szerint minél több beteget kezeljenek.
A miniszter a Bundestag előtt elismerte a gyógyszerellátás hiányosságait is. A gyermekgyógyászok országos szakmai szervezetének vezetője, Thomas Fischbach egy interjúban tárta fel azt, hogy nincs elég olyan egyszerű gyógyszerfélékből, mint a lázcsillapító, de hiány mutatkozik az antibiotikumok és a fájdalomcsillapítók területén is.
Az ellátási gondok a légúti betegségek különösen erősen induló szezonja mellett annak tulajdoníthatók, hogy az egészségbiztosítók az ellátásbiztonság helyett az árak alacsonyan tartására összpontosítanak. Az árszabályozás miatt a gyártók az alacsony bérű országokba telepítik a termelést, mint India és Kína, és ha ezekben a térségekben szétzilálódnak a termelési láncok, rögtön hiány alakul ki Németországban – fejtette ki.
Lauterbach most beismerte, hogy az árszabályozásban túl messzire mentek.
Az ár egyedül döntő szerepet játszott, és túl keveset törődtek az adott gyógyszer tényleges biztostásával. Azt ígérte, hogy ezzel kapcsolatban az elkövetkező napokban reformtervezetet terjeszt elő. Utalt arra is, hogy a gyógyszerek gyártását minél előbb vissza kell telepíteni az Európai Unió országaiba, ezen belül Németországba.
A helyzet súlyosságát jelzi a koalíciós Zöldek Pártja egészségügyi szóvivőjének nyilatkozata arról, hogy a gyógyszertárakban keresett gyógyszerek ötven százaléka a hiányzó szerek listáján szerepel.
Egyre több gyermek kerül kórházba a legegyszerűbb gyógyszerek, a többi között a lázcsillapítók hiánya miatt.
Mindennek fó oka ténylegesen a légúti fertőzések rohamosan növekvő száma, ugyanakkor az ígért gyógyszerek szállításának elmaradása is – jelentette ki.
Ugyancsak a katasztrofális helyzetre utal az a javaslat, amelyet a német kórházak szövetségének elnök terjesztett elő. Gerald Gass szerint engedélyezni kell a munkát az ápolószemélyzet azon tagjai számára is, akik bizonyítottan Covid-fertőzöttek ugyan, de nem rendelkeznek semmilyen tünettel. Az ő esetükben az izolációs kötelezettséget hatályon kívül kell helyezni – jelentette ki
Az orvoshiány miatt Lauterbach miniszter azt indítványozta, hogy hogy ötezerrel növeljék az orvostanhallgatók számát.