A dél-koreai Igazság és Megbékélés Bizottsága több tucat Európában és az Egyesült Államokban élő dél-koreai örökbefogadott ügyét fogja kivizsgálni: az érintettek azt gyanítják. hogy származásukat meghamisították vagy eltitkolták a 20. század közepén és végén kicsúcsosodó "gyermekexport-őrületben" – írja cikkében a brit The Guardian.
A ma már felnőtt gyerekek követelik, hogy fény derülhessen arra, pontosan mi is történt velük – a döntés nyomában induló nyomozás lehet a dél-koreai örökbefogadások történelmének legalaposabb vizsgálata.
Meghamisították dokumentumaikat
Az elmúlt hatvan évben nagyjából 200 ezer dél-koreai gyereket, főleg lányokat adtak örökbe külföldre. Legtöbbjüket fehér szülők fogadták be a hetvenes-nyolcvanas években Amerikában és Európában.
A bizottság úgy döntött, hogy 34 örökbefogadott gyermek sorsát vizsgálja részletesen: őket az 1960-as évektől az 1990-es évek elejéig Dániába, Norvégiába, Hollandiába, Németországba, Belgiumba és az Egyesült Államokba adták örökbe.
Az érintettek azt állítják, hogy hamisított dokumentumok és korrupt gyakorlatok révén jogtalanul távolították el őket családjuktól.
Ők is azon 51 örökbefogadott között voltak, akik augusztusban nyújtották be kérelmüket a bizottsághoz, egy örökbefogadott ügyvéd, Peter Møller által vezetett dán-koreai jogvédő csoporton keresztül. Az így benyújtott kérelmek száma azóta 300-ra nőtt, de a héten még további svéd és ausztrál örökbefogadottak is csatlakozhatnak. A kérelmek vizsgálata hónapokon át is eltarthat.
Barátkozott és spórolt az állam
A kérelmek a sérelmek széles skálájára hivatkoznak, gondatlanságra és a kormány laza felügyeletére hivatkozva. A kérdéses időszak nagy részében az országot katonai vezetők sora irányította, akik az örökbefogadásban látták a demokratikus Nyugattal való kapcsolat elmélyítésének lehetőségét.
Így csökkent az állami ellátásban levők száma is, amivel pénzt spóroltak, valamint a társadalom "nemkívánatos" tagjai,
a férjezetlen nők gyermekei és az árvák is elkerültek
Dél-Koreából. Az örökbefogadásokat ösztönző törvények hatására profitorientált ügynökségek alakultak, amelyek manipulálták a nyilvántartásokat, és megkerülték azt, hogy a gyerekekről a szülő megfelelő módon mondjon le.
Elcserélt életek
A külföldre küldött dél-koreai örökbefogadottak többségét az utcán elhagyatottan talált, legális árvákként regisztrálták, ami gyorsabbá és könnyebbé tette az örökbefogadási folyamatot. Közülük azonban sokaknak voltak olyan rokonai, akiket könnyen lehetett volna azonosítani és megtalálni.
Egyes örökbefogadottak rájöttek, hogy az ügynökségek kicserélték a személyazonosságukat, hogy
más gyerekeket helyettesítsenek, akik meghaltak vagy túlságosan megbetegedtek ahhoz, hogy utazhassanak.
Ez gyakran lehetetlenné tette a gyökereik nyomon követését. Vizsgálatot követelnek a nyilvántartások meghamisításának ügyében, és azt szeretnék, ha kiderítenék, hogy a kormány felelős-e a gyakorlatokban.