Az uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, Bulgáriáét és Romániáét viszont nem. A részletekről Gát Ákos Bencét, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóját, a Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetőjét kérdeztük.
Korábban az Európai Bizottság azt állapította meg, hogy mindhárom ország készen áll a schengeni csatlakozása, most több ország mégis aggályokat fogalmazott meg Bulgária és Románia vonatkozásában. Ezzel kapcsolatban Gát Ákos Bence felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós döntéshozatalban különböző szereplők vannak.
Az Európai Bizottság támogatná, sőt már nagyon sürgeti mindhárom ország schengeni zónához való csatlakozását,
ugyanakkor a döntés nem a bizottság kezében van, hanem a tagállamokéban, és itt egyhangú döntéshozatal van, azaz az összes tagállamnak meg kellene szavazni.
„Elsősorban Ausztria és Hollandia gördített akadályt a két ország csatlakozása elé.
- Ausztria Románia és Bulgária,
- Hollandia pedig Bulgária
esetében: olyan okokra hivatkoznak, mint például
- nem megfelelően biztosított véleményük szerint ezekben az országokban a külső határok védelme,
- nem tesznek eleget még mindig bizonyos korrupcióellenes feltételeknek, illetve
- a szervezet embercsempészet okoz gondot” – sorolta az említett két ország fenntartásait a szakértő.
Margarítisz Szkínász, az ügyben illetékes uniós biztos azt mondta, hogy az egyes tagországok által megfogalmazott aggályok elsősorban politikai jellegűek. Gát Ákos Bence szerint valóban különbség lehet az országvezetők hivatalos kommunikációja és a belpolitikai motivációk között.
„Hiszen a migráció vagy a bűnözés gondot okoz Ausztriában és Hollandiában is, ezzel próbálják meg a döntéshozók a bizonyítani, hogy tesznek valamit az ügy érdekében, és nem engednek be a schengeni zónában további tagállamokat, ami veszélyeztetheti a saját otthoni biztonságukat” – mondta a háttérről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.
Úgy látja, az uniós tagállamai között az ügy feszültséget kelthet, mivel
szolidaritási kérdésről is van szó,
példaként Magyarországot hozta, amely mindhárom ország csatlakozását teljes mellszélességgel támogatja, hozzátette, mindhárom csatlakozni vágyó régóta tagjai az uniónak, viszont hátrányt szenvednek attól, hogy nem részei a schengeni övezetnek. A határellenőrzések gazdasági nehézségeket is okozhatnak, mivel a munkaerő és a termékek sem tudnak olyan szabadon áramolni, mint a schengeni zóna országai között.
Gát Ákos Bence leszögezte, „Magyarország érdeke az, hogy az unió külső határai ne Magyarországon legyenek, hanem még kintebb, mert így a románoknak kellene biztosítani a schengeni határvédelmet.”