Válságkezelés a kancellár által vezetett kormánypárton belül, és válságkezelés a párton kívül a belpolitikai stabilitás érdekében ül – összegezte Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára Karl Nehammer elmúlt egy évét, és szerinte a jelenlegi kancellár hatalomra jutása lényegében a Kurz-korszak lezárását jelentette.
A néppárti Sebastian Kurz kisebb megszakítással 2017 decemberétől 2021 októberéig volt hatalmon, majd a külügyminiszter, Alexander Schallenberg két hónapos átmeneti regnálása után lett Karl Nehammer a kancellár.
Sebastian Kurz lemondása és a politikai életből történt visszavonulása jelentős megrázkódtatásokat okozott
– értékelte a szakértő. Házkutatások voltak a kancellári hivatalban, a párt székházában, a pénzügyminisztériumban, ahol a tárca főtitkárát gyanúsították közpénzek felhasználásával abból a célból, hogy kozmetikázott közvélemény-kutatásokat és hirdetési helyeket vásároljon Kurz politikai felemelkedésének elősegítése érdekében. Azaz a gyanú szerint illegálisan adópénzeket használtak fel pártpolitikai célokra. Ez váltotta ki azt, hogy Kurz először csak a kancellársárgól mondott le, majd a politikai életből is kivonult.
A decemberben hivatalba lépett új kancellár számára az egyik nagy tehertétel a Kurz-korszak feldolgozása volt, különös tekintettel a korrupciós problémák kezelésére. A gazdasági és korrupciós államügyészség most is nyomoz megvesztegetés és hűtlen kezelés gyanújával. A Nehammer által vezetett, az ÖVP-ből és a Zöld Pártból álló koalíciós kormány a többi között napirendre tűzte az antikorrupciós törvény, továbbá az információszabadságról szóló törvény vitáját.
Az antikorrupciós törvényt a kancellár még szélesebbé kívánja tenni, utalva arra, hogy a korrupció egy demokratikus társadalomban méreg.
Az elmúlt esztendőben Nehammer másik legfőbb feladata a belpolitikai stabilitás biztosítása volt. A szakértő szerint figyelembe kellett vennie azt, hogy pártja a közvélemény-kutatások szerint a három nagy párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt, az Osztrák Szabadságpárt és az ÖVP sorrendjében 19-22 százalékkal csak a harmadik helyen áll. Mindez azért is említésre méltó, mert utolsó választását az akkor még Kurz által vezetett ÖVP 37,5 százalékkal nyerte, és ettől ma nagyon messze áll.
A Kurz-korszakkal ugyanakkor az "ÖVP-márka" komoly sérüléseket szenvedett.
A stabilitási problémákat általánosságban mindennél jobban bizonyítja, hogy az elmúlt tíz évben Ausztriában hét kancellár és számos előrehozott választás volt.
Kiss J. László szerint a jelenlegi helyzet pozitív oldala ugyanakkor az, hogy a konzervatív polgári ÖVP a baloldali Zöld Párttal alkot precedens nélküli koalíciót. Ez pedig két különböző világnézet, két különböző ideológia dicséretes összefogását jelenti a gazdasági növekedés előmozdítása, a munkanélküliség leküzdése, általánosságban a válságkezelés, illetve a stabilitás érdekében.
Ausztriában is kötelező feladattá vált a különböző válságok kezelése, kezdve a koronavírus-járványtól, a gazdasági, illetve energiaválságon keresztül az inflációig, illetve a klímaváltozásig, amit az orosz–ukrán konfliktus csak tetézett. A Nehammer-kormány három tehercsökkentési programot fogadott el, és karácsonyig egy további, főként a lakás-, illetve fűtési költségek mérséklését célzó programot tervez.
A kancellár tevékenységének harmadik területeként a szakértő a külpolitikát emelte ki. Nehammer ellátogatott Kijevbe, illetve a háború kitörését követően első uniós vezetőként Moszkvába, ahol egyfajta békemisszióval próbálkozott, utazását azonban nem kísérte siker.
Közvetve ugyancsak a külpolitikát érintette, hogy a finn és a svéd NATO-csatlakozási szándék bejelentése után Ausztriában is belpolitikai vita kezdődött a hagyományos semlegességről. Ezt a vitát azonban a kancellár nagy határozottsággal lezárta, amihez valamennyi nagy párttól támogatást kapott.
"Katonailag semlegesek, de a nyugati értékközösség részei vagyunk"
– fogalmazta meg az osztrák külpolitika fő elemét Nehammer.
A mérlegkészítés kapcsán a szakértő kiemelte a menekültkérdés osztrák kezelését is. Megítélése szerint ebben a vonatkozásban Nehammer nagyon markáns álláspontot képvisel,. Erre utal, hogy megerősítette a schengeni térség bővítésének vétóját Bulgáriával és Romániával szemben. Ausztria elsősorban azt nehezményezi, hogy ebben az évben regisztráció nélkül mintegy 100 ezer illegális migráns érkezett az országba, döntő részük Bulgária és Románia felől Magyarországon keresztül.
A migrációs válságban képviselt osztrák álláspont közel áll a magyar állásponthoz. Lényege pedig az, hogy megfelelően funkcionáló külső határokra, megfelelő menekültügyi eljárásokra, illetve az illegális migránsok határozott visszatelepítésére van szükség. Ezt tükrözi az Ausztria, Magyarország és Szerbia közötti menekültügyi együttműködés is – hangsúlyozta Kiss J. László.
A szakértő utalt arra, hogy ha csak valami rendkívüli nem történik, a következő megmérettetés Ausztriában 2024-ben lesz. Ezzel összefüggésben Nehammer egyik fő feladatként említette, hogy pártját, az Osztrák Néppártot ismét Ausztria legerősebb pártjává tegye.