Wilhelmshafenben rendkívüli gyorsasággal építettek ki a csatlakozó infrastruktúrával együtt egy különleges mólót, amelynél a következő lépésben kialakítanak egy úgynevezett úszó terminált. Ez valójában egy speciális hajó, amelyen gáz halmazállapotúvá alakítják és a szárazföldi vezetékrendszerbe táplálják az Északi-tengeren tartályhajókon érkező LNG-szállítmányt.
A beruházás menetrendje szerint a hajó decemberben köt ki, az első LNG-tankerek pedig januárban érkeznek.
Az LNG-beszerzéssel kapcsolatos erőfeszítéseket Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja és az ennek nyomán kialakult energiaválság gyorsította fel, amelynek Németország a korábbi orosz függőségből fakadóan egyik legfőbb áldozatává vált. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból.
A korábban elkészült, az oroszországi Viborgot a németországi Greifswalddal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését a német kormány felfüggesztette. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
Noha a németországi gáztározók feltöltöttsége a legfrissebb adatok szerint immár 100 százalékos, azaz az ellátás az idei télre a szakértők szerint teljes mértékben biztosított, a cseppfolyósított földgáznak mégis különleges szerepe van.
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy a cseppfolyósított földgáz következő télen a németországi energiaellátás legfontosabb oszlopát jelenti majd.
Az energetikai vállalatok a tervek szerint hét ilyen úszó LNG-terminált fejlesztenek ki, és a tervek szerint 2023 végére valamennyi működik majd.
Köztük egy második Wilhelmshaven egy másik részében is. A terminálok további helyszínei az ugyancsak alsó-szászországi Stade, a Schelswig-Holstein tartományban lévő Brunsbüttel, valamint a mecklenburg-elő-pomerániai Lubmin városa, ahol a tervek szerint szintén két terminál működik majd. A jövőbeni terminálok helyszíneként tervbe volt véve Hamburg és Rostock is, de a hamburgi terveket alááshatja a rendkívüli kikötői forgalom, Rostockban pedig szakértők szerint az egyidejű olajszállítások jelenthetnek problémát.
Az első számú beszerzési forrást mostanáig az Egyesült Államok jelentette. A legnagyobb exportőrök közé tartozik Katar, az öböl menti országot a közelmúltban Olaf Scholz kancellár és gazdasági minisztere közösen ostromolta. Értesülések szerint hosszú távra szóló szerződések vannak napirenden. Az Egyesült Arab Emirségekben pedig már konkrét beszerzési megállapodásokat írtak alá, de a potenciális szállítók között lehet Ausztrália és Malajzia is.