A ZDF közszolgálati televízió beszámolója szerint a türingiai Sonnebergben a hét elején több ezren tüntettek a megélhetési nehézségek miatt, és követelték az ukrajnai fegyverszállítások beszüntetését, az Oroszországgal szembeni szankciók eltörlését, valamint a háború sújtotta Ukrajnából érkezett menekültek kiutasítását. Hasonló tüntetések voltak más keletnémet tartományokban is, Mecklenburg-Elő-Pomerániában, valamint Szászországban ukrán menekültek szállásul szolgáló épületek ellen követtek el merényleteket.
A tiltakozó megmozdulások a szervezők szerint pártoktól függetlenek voltak. Azok mögött azonban ugyanazok a szélsőjobboldali csoportok álltak, amelyek két évvel ezelőtt a koronavírus-járvány tombolásakor mindenekelőtt a szigorítások, illetve az oltási kötelezettség ellen tüntettek. A deklarált pártsemlegesség ellenére több megmozduláson is részt vettek az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) radikális jobboldali, elsősorban bevándorlásellenes párt képviselői.
A hatóságok attól tartanak, hogy a tiltakozó megmozdulások még radikálisabbá válnak, és egyfajta rendszerellenes tüntetésekbe csapnak át.
Ezért válságtanácskozást tartanak Türingia tartomány fővárosában, Erfurtban Georg Maier belügyminiszter kezdeményezésére. Szerinte a keleti tartományoknak közösen kell felvenniük a harcot a további radikalizálódás megakadályozása, illetve a demokratikus rend védelme érdekében.
Türingiában, Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Szászországban, Szász-Anhaltban és Brandenburgban a hét elején több ezren tiltakoztak a kormány politikája ellen. A legtöbben, mintegy háromezren a türingiai Altenburgban gyűltek össze, de hasonló megmozdulások voltak a többi között Erfurtban, Weimarban és Schwerinben is. Magdeburgban az AfD szervezett tüntetés "Jog az élethez és az önrendelkezéshez" jelszóval. Lipcsében és Drezdában ugyanakkor ellentüntetők emeltek utcai blokádokat.
A tiltakozásokat hétfőnként tartják az egykori NDK-ban a kommunista rezsim összeomlásához vezető, Lipcsében kezdődött rendszeres hétfői tüntetések (Montagsdemonstrationen) mintájára.
Mindezzel egy időben jelent meg egy felmérés, amely szerint egyre több német ért egyet a háborúval kapcsolatos orosz propagandával. A Der Spiegel által ismertetett közvélemény-kutatásból kitűnt, hogy egy áprilisi, hasonló felmérés adataihoz képest jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik szerint a Vlagyimir Putyin által indított háború valójában Oroszország alternatíva nélküli válasza volt a NATO provokációjára. A megkérdezettek több mint 40 százaléka vélekedett így, azaz 11 százalékkal többen, mint áprilisban.
A válaszadók 44 százaléka vallotta azt, hogy Putyin a háborúval valójában a "globális elittel" szemben lépett fel. Ez az adat 12 százalékkal volt magasabb az áprilisi iránynál. Kilenc százalékos volt azoknak a száma, akik egyetértettek azzal, hogy a háború szükséges volt "az ukrajnai fasiszta kormány felszámolása" érdekében. Ez az arány duplája volt az áprilisi adatnak.