A Marshall-terv nemzetközi segélyprogram volt a második világháború után, amely George Marshall amerikai külügyminiszterről kapta a nevét. Marshall 1947. június 5-én átfogó amerikai segélyprogramot hirdetett meg minden olyan háború sújtotta európai ország számára, amely az újjáépítésben hajlandó volt a Egyesült Államokkal együttműködni. 1948. április 3. és 1952. június 30. között a tervben részt vevő 17 nyugat-európai ország akkori árfolyamon összesen 14 milliárd dollárnyi segélyt kapott.
Az elképzelés szerinti második Marshall-terv segélyezettje egyedül Ukrajna lenne, amely az Oroszország által nyolc hónappal ezelőtt indított tartó háborúban szinte helyrehozhatatlan károkat szenvedett. A "többgenerációs" feladat megvalósításának első állomása Berlin, ahol előbb a német és az ukrán kormány képviselői, illetve a két ország gazdasági, valamint pénzügyi szakértői tanácskoznak az újjáépítéssel kapcsolatos teendőkről. Ezt követően ugyancsak a német fővárosban már nemzetközi gazdasági, valamint civil szervezetek képviselőivel bővül ki a résztvevők köre.
Európa számára különösen fontos Ukrajna támogatása, mivel a háború sújtotta ország uniós tagjelölt státusszal rendelkezik
– fogalmazott Ursula von der Leyen és Olaf Scholz a tekintélyes konzervatív lapban megjelent írásban. Ebből fakadóan Kijev támogatása az EU érdeke is – hangsúlyozták
Első menetben német–ukrán gazdasági fórum zajlik, amelynek napirendjén azok az intézkedések szerepelnek, amelyek azonnali segítség keretében a lerombolt infrastruktúra, valamint az energiaellátás helyreállítását célozzák.
A ZDF közszolgálati televízió értesülése szerint a német fél kezdeményezésére ötven szakértő dolgozta ki az "Ukrajna újjáépítése" nevet viselő dossziét. Ez a többi között tartalmazza azt a javaslatot is, hogy az újjáépítésben részt vevő európai országok és az EU magas rangú koordinátorokat nevezzenek ki. A koordinátoroknak ezt követően egy tanácsot kell létrehozniuk, amely Ukrajnával egyeztet a szükséges teendőkről, illetve a tervekről.
A dosszié tartalmazza azt is, hogy
a nagyszabású támogatási programban részt vevő országnak figyelemmel kell kísérnie az általa biztosított eszközök átlátható felhasználását.
"Biztosítani kell, hogy az ukrán lakosság gyors eredményeket tapasztalhasson a lerombolt infrastruktúra újjáépítése terén" – fogalmazott egy vezető német gazdasági szakember. A távlati célok főbb területei között említette a digitalizációt, az agrárgazdaságot és a zöld energiák biztosítását.
A közös cikkben Ursula von der Leyen és Olaf Scholz fontosnak nevezte azt is, hogy az újjáépítésben hosszú távon magánberuházók, köztük pénzintézetek és vállalatok is részt vegyenek.
A nemzetközi támogatás kapcsán ugyanakkor hangsúlyozták, hogy szükség van a jogállamiság legmagasabb szintjének, illetve a korrupció elleni küzdelem hatékony eszközeinek a biztosítására Ukrajnában.
Ezek azok az értékek, amelyek mellett Európa kiáll, és ezek segítenek abban, hogy Ukrajna elnyerje a beruházók, illetve az adományozók bizalmát – fogalmaztak.
A Világbank legutóbbi becslése szerint a háború okozta eddigi károk mintegy 350 milliárd eurót tesznek ki.