Folytatódtak a kijevi orosz rakétatámadások, halottjai, sebesültjei is vannak, Ukrajna valamennyi régiójában pedig légiriadót rendeltek el, lakóépületek, intézmények, létesítmények és a civil lakosság is veszélyben lehet.
"Úgy tűnik, intenzívebbé váltak az orosz támadások; a korábban is harctéri megyéken kívül most már az Iránból kapott öngyilkos drónok segítségével mérnek csapásokat. Oroszország, úgy tűnik, még rakétákat is kap Iránból, és használni is fogja, az egyéb rakétáiból viszont már egyre kevesebb van" – vázolta a helyzetet az InfoRádióban Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, az NKE címzetes egyetemi tanára.
A lakosságnak szerinte arra kell felkészülnie, hogy bárhol végrehajthatnak támadásokat.
Pánikkeltő drónok
Az oroszok által használt irán drónokról elmondta, ezek eredetileg amerikai minta alapján készült iráni eszközök, amelyeket korábban Szíriában használtak és adtak át a Hezbollahnak, most kétezer darab juthatott az oroszoknak.
"Oroszország ezt tagadja ugyan, ettől függetlenül lehet látni, hogy most már használják ezeket, méghozzá intenzíven. Ezek a drónok rendkívül nagy veszélyt jelentenek a lakosságra és nyomás alatt is tartják. Ráadásul
ezek a Sahed típusú drónok teljes mértékben kiszámíthatatlanok.
Mivel sok van belőlük, komoly támadásokat is végre lehet velük hajtani, nem beszélve arról, hogy költségük lényegesen alacsonyabb, áruk mintegy 20 ezer dollár" – ecsetelte.
Ezek korábbi alternatívája, az Iszkander rakéta – mint rámutatott – sokkal drágább ezeknél a drónoknál, amelyek ilyen a működésük:
- fölé repülnek a célnak
- közel mennek
- alacsonyan repülnek, a radarzónák alatt
- gyors mozgásúak
- nem csak élő erőt támadnak, infrastruktúrát is (vezetékek, rendszerek).
"Közeledik a tél, a fűtési rendszerek támadásával pánikot keltenek, félelemben tartják a lakosságot" – magyarázta Kis-Benedek József.
Védekezni viszont nem könnyű ezek a drónok ellen.
"Nem sok eszköz áll rendelkezésre, nem véletlenül mondják naponta az ukránok, hogy alacsonyan repülő eszközök ellen használható légvédelmi rendszereket, eszközöket kérnek. Ezenkívül, ha az izraeliek segíteni fogják őket, márpedig úgy néz ki, hogy igen, azzal kell számolni, hogy a drónok vezérlését meg lehet változtatni, így nem tudnak célba találni, eltérítik őket, netán megsemmisítik" – részletezte a szakértő.
Az amerikaiak, a franciák és a németek szintén segítenek különféle rendszerekkel.
A sarokba szorított oroszlán fenyegetése
Az Iránhoz fordulás orosz részről azért is volt már indokolt, mert Moszkva fogy ki a fegyverekből.
"A háború előtti készletek 10-15 százaléka áll már csak rendelkezésre.
Lehet látni, hogy kevesebbet is használnak a korábbi eszközökből, mert takarékoskodni kell. A beszerzés Iránból közben rakétákra is kiterjed, az egyik hatótávolsága 200 kilométer, a másiké 700-800 kilométer, így fel tudják turbózni a hiányzó Iszkander-készleteket" – mondta.
Az pedig szintén "nem hangzik túl jól", hogy az orosz közlés szerint atomfegyverekkel védik a megszerzett új területeket – jegyezte meg Kis-Benedek József.
"A sarokba szorított oroszlán minden módon védekezik, sajnos
fennáll a lehetősége, hogy atomfegyvereiket az oroszok felhasználják,
ha nem is a négy meghódított területen, de másutt Ukrajnában. Csak úgy mellesleg szeretném megjegyezni, hogy az iráni rakétákat szintén fel lehet szerelni atomfegyverekkel" – figyelmeztetett.