Elődje csaknem összes adócsökkentési intézkedését visszavonta hétfőn Jeremy Hunt új brit pénzügyminiszter. Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense ezzel kapcsolatban az InfoRádióban úgy értékelt, hogy elképesztő folyamatok zajlanak az országban. Mint ismert, a miniszterelnököt, Liz Trusst egy olyan adópolitikával választotta meg a Konzervatív Párt képviselőinek és a pártnak a többsége, aminek a lényege az lett volna, hogy a vállalati nyereségadó, a jövedelemadó, a különböző jövedéki termékek és az áfa tekintetében jelentős csökkentéseket hajt végre.
Ám amikor bejelentették ezeket nem egészen egy hónappal ezelőtt, akkor a piac nagyon negatívan reagált, és egy olyan gazdasági problémahalmaz kezdett formálódni, amely következtében a font hihetetlen módon elkezdett elértéktelenedni, a befektetők nem szavaztak bizalmat a kormány politikájának.
"Emiatt hihetetlen módon elszaladtak azok a felárak, amit a kormány a saját fedezetlen költségvetési kiadásainak a megteremtésére fel tudott volna használni. Ez azt jelenti, hogy olyan kamatot kértek ezekért a pénzekért, amit a kormány hosszú távon nem tudott volna fedezni. Gyakorlatilag
a gazdaság a tönk szélére sodródott,
és csak a Bank of England – a jegybank – segítségével, monetáris finanszírozással lehetett javítani a helyzeten. Hihetetlen összeget 65 milliárd fontot használd föl erre az elmúlt hetekben a brit jegybank. A következmények pedig elképesztőek voltak: megnőtt a jelzáloghitelek felára, a font árfolyama is összeomlott."
Ezeket az intézkedéseket tehát egy 180 fokos fordulattal kellett visszafordítani hétfőn.
Gálik Zoltán szerint hasonló mértékű gazdaságpolitikai változásra nem is nagyon volt példa a modern kori Nagy-Britannia történetében.
A pénzügyminiszter-váltás, illetve az adóintézkedések visszavonása nyomán egyelőre úgy tűnik, hogy megnyugodtak a piacok, ám Gálik Zoltán szerint ez nem egy hosszú távú nyugalom, sokkal inkább csak vihar előtti csend. Hiába cserélték ugyanis a pénzügyminisztert,
a miniszterelnök került igencsak tarthatatlan helyzetbe,
hiszen ezzel a programmal választották meg, és a programnak gyakorlatilag szinte minden elemét vissza kellett fordítani. Elképzelhető szerinte az is, hogy a konzervatív képviselők és a Konzervatív Párt az elkövetkezendő hetekben akár még a miniszterelnök cseréjéről is el fog gondolkodni.
"Ráadásul nem mindenben nyugodtak meg a piacok, hiszen például egy hihetetlen energiaválság közepén is vagyunk, és ezzel kapcsolatban egy kétéves befagyasztás mellett döntött még az előző pénzügyminiszter. Emellett a jelzáloghitelezési piac összeomlása, rengeteg banki termék kivezetése után is még nagyon magas a jelzáloghitelek kamata.
A gazdaság tehát olyan károkat szenvedett az elmúlt hetekben, amelyeknek a visszaállítása és a stabilizáció még nagyon hosszú éveket vehet igénybe."
Habár az új pénzügyminiszter, Jeremy Hunt, és a miniszterelnök is sietett a napokban arról tájékoztatni a BBC-t, hogy most a legkevésbé arra van szüksége az országnak, hogy a toryk vezetőváltásban gondolkodjanak és Liz Trusst menesszék, egyáltalán nem biztos, hogy a pozíciójában maradhat. Mint Gálik Zoltán elmondta, a közvélemény-kutatások elképesztő előnyt mutatnak a Munkáspártnak: 50 százalék fölött mérik, ami történelmi léptékben is ritka. Olyan arányban lehetnének most képviselők, ami az 1997-es győzelmükhöz hasonló diadalhoz vezethetne, ha most lennének a választások.
Voksolás 2024-ben lenne – az Egyesült Királyságban úgynevezett állandó idejű parlamentet választanak, 5 évre, legkésőbb 2025. januárban meg kell tartani a választásokat.
"Az a kérdés, hogy vajon lesz-e Truss egy olyan »béna kacsa« miniszterelnök, mint amilyen John Major is volt az 1992. szeptemberi nagy gazdasági válság után, aki kihúzta ugyan 1996-ig, de utána egy hihetetlen választási vereséget kellett elszenvednie a Konzervatív Pártnak. Vajon ezt meg merik-e kockáztatni, és egy olyan miniszterelnökkel, akiknek a gazdaság programja és tulajdonképpen a legitimációja megkérdőjeleződik, lehet-e választásokat nyerni? Hogyha erre a válasz nem, akkor elindul a folyamat."
E folyamatról a Corvinus Egyetem docense elmondta: nemsokára választások lesznek abban a bizottságban, amelyik megmondja, hogy miként lehet új miniszterelnököt választani. Az első évben elvileg védik a szabályok Liz Trusst a leváltástól, de itt is lehet változás. Illetve még egy dolog előfordulhat Gálik Zoltán szerint: az, hogy egy kicsit kivár a Konzervatív Párt, ugyanis heteken belül egy új választási körzeteket kijelölő törvény fog megjelenni, ami egy kicsit kedvezőbb helyzetbe hozhatná a konzervatív képviselőket. Előfordulhat tehát, hogy ezt még megvárják, és utána kezdődik csak el a miniszterelnök személyével kapcsolatos mechanizmus.