A napokban Robert Habeck zöld párti gazdasági miniszter bejelentette, hogy valószínűleg változtatni kell azon a szeptember elején kidolgozott terven, miszerint a még három működő atomerőmű közül egyet végleg leállítanak az év végén, kettőt pedig úgynevezett készenléti üzemmódba helyeznek 2023 első negyedévére. A miniszter, egyben alkancellár szerint az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében egy negyedévvel, 2023 áprilisáig meghosszabbíthatják a két utolsó németországi atomerőmű üzemidejét.
Habeck szerint az ellátásbiztonság fenntartása érdekében készenléti üzemmód helyett tovább termel majd a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőmű az év első hónapjaiban, amikor a legnagyobb az energiafogyasztás.
Miközben a Zöldek Pártja még megosztott, az áram-, illetve gázellátási válság éleződése nyomán vezető kormánypárti és ellenzéki politikusok sürgetik az atomerőművek további működtetését.
Maga Olaf Scholz kancellár is állást foglalt az atomerőművek mellett. A kormány által az energiaellátási válság kapcsán elfogadott 200 milliárd eurós tehercsökkentési tervet értékelve azt hangoztatta, hogy országának minden rendelkezésre álló erejét mozgósítania kell. A hárompárti, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormány vezetője ennek kapcsán az atomerőművekre is utalt.
Még egyértelműbben fogalmazott Christian Lindner pénzügyminiszter. Az FDP elnöke hangsúlyozta, hogy a gázzal való takarékoskodás mellett "egy további komponensre" is szükség van. Lindner nem csupán a még működő három erőmű további működtetését sürgette, de úgy foglalt állást, hogy
az elmúlt év végén leállított három erőmű közül kettőt ugyancsak reaktiválni kell.
Lindneréhez hasonló véleményen van az ellenzéki CDU/CSU konzervatív pártszövetség is. A CDU elnöke, Friedrich Merz után most Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke hangsúlyozta, hogy mind a három erőművet "az energiaválság, de legalább 2024 végéig" tovább kell működtetni.
Megismételte ezzel kapcsolatos korábbi álláspontját a mindenkori kormány mellett működő gazdasági bölcsek tanácsának egyik tagja. Veronika Grimm szerint az energiaellátási válság miatt a három, egyelőre még működésben lévő atomerőművet nem csupán vésztartaléknak kell tekinteni, hanem el kell gondolkodni azon is, hogy működési idejüket ötéves időtartamra meghosszabbítsák.
Meg kell vizsgálni azt is, hogy lehetséges-e az elmúlt év végén leállított három erőmű reaktiválása – fogalmazott korábban Grimm.
Németországban a Japánban lévő fukusimai atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az Angela Merkel vezette akkori kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, és fokozatosan, bő tíz év alatt, 2022 végéig leállítják mind a 17 atomerőművet.