Gál Erika elmondása szerint a II. Erzsébet temetésén nagy számban résztvevő védett személyek biztonsága csak előre kidolgozott tervek alapján garantálható.
Ki lehet alakítani olyan stratégiai, akár műveleti szintű protokollt, amiben rögzítik a nemzetközi szerződésekben, nemzetközi egyezményekben szereplő alapelveket is – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának munkatársa, példaként említve az 1961. évi és az 1963. évi bécsi egyezményt, ami a diplomáciai és konzuli kapcsolatokról rendelkezik, illetve az 1973-as New York-i egyezményt, ami kifejezetten a nemzetközileg védett személyek – köztük a diplomáciai képviselők – ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről rögzíti szabályokat, amiket értelemszerűen a csatlakozó államok elfogadnak és a nemzeti jogukba beépítenek.
A rendőrőrnagy érdeklődésünkre kifejtette: a veszélyeztetettség az elsődleges, amit meg kell hogy állapítsanak egy-egy (védett) személlyel kapcsolatban, és ennek függvényében alakulhatnak a részletszabályok, magyarán, hogy mi az a minimum, amit a fogadóállamnak biztosítania kell, amennyiben egy nemzetközileg védett személy érkezik hozzá.
Megjegyezte, hazánkban kormányrendeleti szinten szabályozott a Magyarország érdekei szempontjából kiemelten fontos személyeknek a védelme, de ezen túlmenően a biztonság területén dolgozó valamennyi szervezet (például állami rendőrség) is kidolgozta a belső szakmai szabályait. Ami kiemelendő, hogy a védett személyek biztonsága érdekében stratégiai, műveleti és taktikai szinten is nélkülözhetetlen a kölcsönös tájékoztatás és együttműködés – a fogadó és küldő szervek között. Ennek alapján
nem hagyják magára a fogadó államot, a brit hatóságokat és titkosszolgálatokat ezzel a hatalmas feladattal.
Sőt, például az Egyesült Államok kifejezetten ragaszkodik is ahhoz, hogy azok gondoskodjanak Joe Biden személyi biztonságáról, akik a hétköznapokban is – mondta Gál Erika.
A másik fontos feladat annak a hatalmas tömegnek a biztosítása, ami London utcáin összegyűlik majd a temetés napjára. A szakértő megjegyezte, már tudományos oldalról is vannak rá kutatások, hogy hogyan is fogalmazhatók meg azok az alapelvek, amik egy ilyen nagy létszámú tömeg kezelésénél figyelembe kell venni. Az első a tömeggel kapcsolatos lehető legtöbb ismeret összegyűjtése, megosztása.
Például, hogy mekkora tömegre lehet számítani és kikből fog állni, de ami fontosabb, mi is a célja. Nem ugyanaz az eljárási rend ugyanis egy szurkolói közösség esetében, mint egy olyan tömegnél, ami a kegyeletét leróni érkezik a királyi család temetésére.
Gál Erika szerint nincs könnyű helyzetben a brit hatóság, hiszen olyan tömeggel kapcsolatban, ami jelen lesz a temetésen, nekik sincs sok tapasztalatuk, bár a londoni olimpia során szerzett tapasztalatok hasznosak lehetnek. Hasonló volumenű esemény esetében Magyarország a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust és a pápalátogatás tudná alapul venni – jegyezte meg.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatóságok a tömeg önszabályozó képességére is támaszkodhatnak: akik ott vannak, azok is látnak, észlelnek, tapasztalnak, így aztán baj esetén tudnak egymásnak segíteni, de kisebb konfliktusokat is képesek lehetnek rendezni, így nem is feltétlen fontos a rendőrségi beavatkozás.
Mint kiemelte,
az eseménnyel érintett terület zárása a hatóság elsődleges eszköze arra, hogy garantálni tudja a tömeg biztonságát.
Ha nincs lezárva egy terület, nincs is értelme szűrő és ellenőrző pontokat felállítani, és így kivédhetetlenek mondjuk a ramming típusú merényletek – magyarázta. Gál Erika mások mellett azt is hozzátette, az ilyen típusú rendezvényeken fontos, hogy fokozatosan lépjenek fel a hatóságok. Meg kell találni azokat az szinteket, hogy bizonyos események bekövetkezésekor mely szervezet lesz az, aminek kötelessége beavatkozni, és ezt milyen eszközökkel teszi majd meg. Az első szint nyilván a kommunikáció, amivel számos, egy tömegben kialakuló konfliktus orvosolható, de legvégső esetben kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak a hatóságok.